|
|
Hírek
|
Elhunyt Pölöskey István
Mély fájdalommal és megrendüléssel tudatjuk, hogy szeretett kollégánk és barátunk Pölöskey István életének 45. évében 2010. május 18-án letette gyors lefolyású, súlyos betegsége terhét és csöndesen elaludt.
István egész életét a filmek szeretetének szentelte. Már első diplomáját is filmterjesztő szakon szerezte, azután elvégezte az ELTE keretében tervezett mozgókép-tanár szakot, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola mozgóképelmélet szakát is. 1987-től filmklubokat szervezett, óriási kitartással gyűjtötte előbb VHS-n majd DVD-n az itthon és külföldön megjelenő vagy a televíziókban sugárzott filmeket a népszerű daraboktól a filmtörténeti remekművekig. Hamar híre ment ennek, és sokan tudtuk, ha oktatáshoz, egy cikk megírásához vagy egy gyors beszerzési döntés meghozásához nehezen elérhető filmre van szükségünk, legjobb, ha először hozzá fordulunk.
Egy rövid átmeneti időben a Duna TV Műsorsajtó Irodáját is vezette, majd 2006-tól visszatért az MTV Filmfőszerkesztőségébe. Munkájához tartozott az amerikai játék-és tv-filmek, sorozatok válogatása, beszerzése, magyarítása. A nézők még sokáig fogják hallani a nevét.
De talán ennél is fontosabb mindaz, amit István a magyar dokumentumfilm ügyéért tett. Mint a Filmfőszerkesztőségnek a területtel megbízott szerkesztője mindent megtett, hogy megjelenést biztosítson a kortárs magyar alkotóknak a képernyőn. Nemcsak figyelemmel kísérte a fejleményeket a magyar dokumentumfilm készítés terén, hanem személyes kapcsolatot is ápolt az alkotókkal, a dokumentumfilmes műhelyekkel, részt vett a szakmai tanácskozásokon. A szakma befogadta, megbecsülte, számított a véleményére.
Emlékét szívünkben megőrizzük!
Szeretnénk mindazokhoz eljuttatni a hírt, akik becsülték és szerették Istvánt és munkáját, hogy kegyeletüket leróhatják június 01-jén 12 órakor Győrben a Nádorvárosi Köztemetőben.
A temetésre busz indul reggel 9 órakor az MTV A épülete elől. Kérjük, hogy jelezzék részvételi szándékukat e-mailben a katalin.deli@mtv.hu címen.
2010. 05. 28.
|
 |
|
1%
Filmvilág Alapítvány: 19019037-2-41
2010. 05. 06.
|
|
|
Köszönjük, hogy adója 1%-ával a Filmvilág Alapítványt támogatta!
A személyi jövedelemadó 1%-ának 2008-as felajánlásából a Filmvilág Alapítvány számára 335.443 Ft, a 2009-es felajánlásokból 269.131 Ft folyt be.
Az Alapítvány ezúton mond köszönetet minden támogatójának az adományozott összegért.
Filmvilág Alapítvány: 19019037-2-41
2009. 11. 09.
|
|
|
Blogol a Filmvilág
Idén harmincéves a Filmvilág (1979 őszén alakult át folyóirattá) – ennél jobb apropót keresve sem találhatnánk arra, hogy egy új területen és felületen próbáljuk ki magunkat. A blogformátum ideális lehetőséget kínál arra, hogy két lapszám megjelenése között is olvasnivalóval lássuk el a Filmvilág közönségét, illetve, hogy azoknak is felhívjuk a figyelmét a lapra, akik eddig még nem találkoztak vele.
A folyóirat szerkesztése közben helyhiány miatt sokszor fontos és érdekes anyagok maradnak ki, de előfordul, hogy egy cikket azért nem közölhetünk le, mert mire megjelenne, már elveszítené aktualitását. Egy naponta-kétnaponta frissülő bloggal viszont nem csak hogy gyorsabban tudunk reagálni a filmvilág eseményeire, de a lapban megjelent cikkeket is kiegészíthetjük videókkal, képekkel és linkekkel. Olvasóink megvitathatják a felvetett témákat, a szerzők pedig jóval több visszajelzést kaphatnak, mint eddig.
Tervezett rovataink között első helyen szerepel a Filmvilág archívumának segítségével készített tévéajánló, de figyelünk az aktuális mozi illetve dvd-bemutatókra is. Híreket, filmelőzeteseket közlünk, és az Olvastuk rovat mintájára szemlézzük a más (főleg külföldi) orgánumokban megjelenő érdekesebb cikkeket. Folytatjuk és továbbgondoljuk a lapban felvetett témákat, úgy mint a televízió és az internet küzdelme, a 3D technika térnyerése, a YouTube-jelenség – egyszóval az új média- és képfogyasztási szokásokra (is) kiemelten koncentrálunk.
A blog írói főként a lap fiatal szerzői közül kerülnek ki, a hangvétel és stílus így talán kötetlenebb lesz, mint a folyóiraté, de szeretnénk, ha a blog is ugyanazt a szellemiséget képviselné, mint a Filmvilág. Reméljük, minél több régi és új olvasó velünk tart.
http://filmvilag.blog.hu/
2009. 06. 25.
|
 |
|
|
Bacsó Péter
1928-2009
Lapzárta után érkezett a hír, 82 éves korában meghalt Bacsó Péter filmrendező.
Muhi Klára: Rendszerek és bűnbakok (Beszélgetés Bacsó Péterrel) Filmvilág 2008/6.
– Pályája elején, a 60-as években szinte minden filmje más. A Szerelmes biciklistákat, a Nyár a hegyent, a Fejlövést, vagy a Tanút mintha nem is ugyanaz az alkotó jegyezné. Pedig épp ekkoriban virágzik a szerzői film, az önálló stílus kultusza.
– Aztán ezt a saját stílust volt, aki megtalálta, volt, aki nem. Jancsó például mázlista, mert ő megtalálta, és évtizedeken keresztül azon a nyelven beszélt. Annyira, hogy mikor úgy esett, hogy főnöke lettem – mert a 80-as években átjött a Dialóg Stúdióba, amit én vezettem –, írt egy rendes, normális forgatókönyvet, s megbeszéltük, hogy ő most megpróbál ebből a jancsói stílből valamilyen narratív nyelvbe átmenni. S emlékszem, leforgattuk a Bajcsy-Zsilinszky–filmből az első tíz napot, különböző helyszíneken – például az Astoriában –, majd tíz nap után Jancsó leállt, eldobta, amit addig csinált, s leköltözött szereplőivel a pusztára.
Én mindig csak az adott témához kerestem a megfelelő formát. Egyébként, mivel a legtöbb filmemet magam írtam, bizonyos értelemben ezek is szerzői filmek. S például a nouvelle vague – elsősorban Godard és Truffaut – nagyon nagy hatással volt rám.
– Az érzelmes, személyes Truffaut is? Ez meglepő.
– Igen, a Jules és Jim például. De a kedvencem, mindig vetítem a főiskolán, az Amerikai éjszaka, mely a filmkészítésről szól, s mintha a saját élményeimről beszélne. Nem is tudom, hányszor néztem meg! Bizonyos jeleneteket imádok benne! Van például egy felvételvezető, akinek a felesége is ott ül a forgatáson. Egyfolytában köt, s a végén kiborul: „Maguk csak itt folyton szerelmeskednek, meg izélnek! ” – a kívülálló felháborodása tör ki belőle ez ellen a „banda” ellen. Az a nagy igazsága annak a filmnek, hogy emberek össze vannak zárva 4 vagy 6 hétre, imádják, szeretik egymást, aztán véget ér a forgatás, és totálisan elszakadnak egymástól...
[...]
[A teljes interjú itt olvasható.]
Muhi Klára: A kételkedés tudománya (Bacsó Péter Radványi Gézáról) Filmvilág 2008/1.
Radványi Géza – akárcsak én –, kassai születésű. Anyámmal, Palotai Borissal jó barátságban voltak, a Grosschmid család – a Radványi felvett név – egy sarokra lakott tőlünk. De az első emlékem vele kapcsolatban már Pestről datálódik. A Nagykörút és a Rákóczi út sarkán a 40–es években az Est-lapok kiadóvállalata székelt, és a kirakatban kiállították A beszélő köntös című filmjének jelmezeit. Emlékszem, kinn volt a plakát mellett Jávor Pál ruhája és a köntös is. Ez 1942-ben lehetett, 14 éves voltam akkor, A beszélő köntös pedig nagy siker és szenzáció, többek közt, mert ez volt az első félig színes magyar film. A Ludas Matyi csak jóval később (1949-ben – A szerk. ) készült.
Aztán érettségi után felvételiztem a frissen alapított Színház és Filmművészeti Főiskolára, színházrendezőnek. A legtöbb elméleti órát közösen hallgattuk, a filmesek közül Makk Karcsi rögtön nagyon jó barátom lett. Hont Ferenc volt az igazgató, Hegyi Barna az operatőr tanár, magát a filmes oktatást pedig Fejér Tamás kezdte.
És akkor egyszer csak külföldről megérkezett Radványi Géza...
Tulajdonképpen engem Makk és ő beszéltek rá, hogy filmes legyek.
Radványi akkor már ismert rendező volt.
[...]
[A teljes interjú itt olvasható. ]
Báron György: Te rongyos élet (Bacsókönyv) Filmvilág 2008/6.
Talán mégsem csak A tanú máig tartó töretlen kultusza a magyarázat arra, hogy Bacsó életműve miért nem kapta meg eddig az őt megillető elismerést (amin nem lelkes apológiát értenék, hanem értő és méltó elemzést). Az igazi ok alighanem magának a művészi teljesítménynek a jellegében keresendő: vagyis kulturális közéletünk szokásos sznobizmusán túl, a jeles rendező maga is ludas benne. Merthogy szokatlanul bőkezűen, pazarlóan bánik tehetségével, mint ama gáláns gavallér, aki semmi hölgynek nem bír ellenállni, tékozlón kegyeiben részesíti a csúnyácskákat–butácskákat is. Nálunk – s általában Európában – a komolyan veendő művészethez a makacs monománia képzete tapad. Nagy, látomásos filmművészeink Szőtstől Huszárikon át Jancsóig és Tarrig egész életükben jól felismerhető egyedi stílusban alkottak (és alkotnak), de igaz ez az európai művészmozi meghatározó személyiségeire is. Hollywoodban másfajta munkamódszer (és ethosz) dívik. Mindenki csinál mindenfélét, jót–rosszat, gagyit–méltót, vegyesen, másként nem is tudna létezni, különösen, ha – mint az álomgyár aranykorában – a nagy stúdiók alkalmazásában áll. Közülük egyedül Hitchcock engedhette meg magának a szolid monomániát, Welles belebukott, Capra, Huston, Hawks, Ford, Kertész meg sem próbálkozott vele.
A Bacsó–féle ellentmondásos, egyenetlen életmű Hollywoodban egyáltalán nem szokatlan. Ki gondolná, hogy ugyanaz az alkotó készítette a Férfiszenvedélyt, a Van, aki forrón szeretit, a Gyilkos vagyokot és A vád tanúját? S akkor Wilder tucatnyi gyönge opusáról nem is szóltunk. Kevés mélyebben kelet–európai, pontosabban magyar, pontosabban pesti figurája van filmgyártásunknak Bacsó Péternél, mégis, ebből a szempontból a hollywoodi, közelebbről a wilderi mintát követi. Ha valaki megnézi a ma is üde és friss Nyáron egyszerűt, a Szerelmes biciklistákat, az elkomoruló égboltú Nyár a hegyent, a magyar újhullám maradandó értékének bizonyult Fejlövést, aztán a szociografikus, munkástémájú Kitörést, Jelenidőt, Harmadik nekifutást, hozzá a Forró vizet a kopaszra! és a Zongora a levegőben című szatírákat, a Szikrázó lányok című musicalt, a groteszk Hány az óra, Vekker úr? –at és az abszurd Titánia, Titániát, a keserédes Sztálin mennyasszonyát, az édesbús Te rongyos életet és a melankolikus Hamvadó cigarettavéget, vagy két legutóbbi vígjátékát, a De kik azok a Lumnitzer nővérek? –et és a Majdnem szűzt, eszébe sem jut, hogy ugyanabból a szellemi műhelyből kerültek ki, ugyanaz a kéz formázta őket.
[...]
[A teljes recenzió itt olvasható.]
2009. 03. 12.
|
 |
|
|
Médiaajánlat
LISTAÁR EGYSZERI MEGJELENÉS ESETÉN:
FELÜLET: BRUTTÓ ÁR. (Ft)
B/2: 140.000.-
B/3: 80.000.-
B/4: 80.000.-
B/5: 80.000.-
B/6: 80.000.-
B/7: 140.000.-
B/8: 180.000.-
Belső 1/2 old.: 60.000.-
AZ ÁRAK AZ ÁFÁ-t NEM TARTALMAZZÁK!
Többszöri megjelenés esetén az árak egyedi megállapodás alapján alakulnak.
2008. 10. 21.
|
 |
|
Letölthető az árusítóhelyek listája
A lapot árusító helyek listája itt érhető el pdf formátumban. (A fájl mérete 25 Kb.)
2008. 09. 01.
|
 |
|
|
|
 |
