KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/szeptember
• Létay Vera: Huszonkét év után...
• N. N.: Ön hogyan szerkesztené az új Filmvilágot?
• Zsugán István: A Nagy Motívum igézetében Beszélgetés Huszárik Zoltánnal a készülő Csontváry-filmről
• Fekete Sándor: Egy hajdani filmkritikus jegyzeteiből
• Szentmihályi Szabó Péter: Bérházi cirkusz A kedves szomszéd
• Faragó Vilmos: Hab habbal Mese habbal
• Matos Lajos: (Film)csillagok háborúja Csillagok háborúja
• Szász Imre: Buffalo Bill Buffalo Bill és az indiánok
• Presser Gábor: Amerikai meghatódás Az utolsó valcer
• Lisztov Viktor: Történelem a kamerák előtt 60 éves az államosított szovjet filmgyártás
• Lenin Vlagyimir Iljics: Rendelet... 60 éves az államosított szovjet filmgyártás
• Lunacsarszkij A. V.: Az állami filmgyártás feladatai Szovjet-Oroszországban 60 éves az államosított szovjet filmgyártás
• András László: „A nagy bolond” Luis Buñuelről
• Bikácsy Gergely: Az álmok büntető-expedíciója Beszélgetés Weöres Sándorral és Károlyi Amyval Buñuelről
• N. N.: Luis Buñuel filmográfiája
• Sándor Pál: Akik a bőrüket viszik a vászonra Részletek egy soha le nem készülő színész-tanulmányból
• Bajor Nagy Ernő: Mozinézőben Budapest peremén
FESZTIVÁL
• Osztovics Ágnes: Moszkva, 1979
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A leprás nő
• Bende Monika: Dráma a tengerparton
• Csala Károly: Két anya
• Csala Károly: Pirkadat
• Kulcsár Mária: Iskolai valcer
• Saár Krisztina: Won-Ton-Ton, Hollywood megmentője
• Iván Gábor: Júlia
• Loránd Gábor: ... és újra szerelem
• Bársony Éva: Alkalom szüli a tolvajt
• Székely Gabriella: A kívánság fája
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Jókai Móric bánata
• Csala Károly: „Mindegy, ki fog lőni a trónörökösre” Suksin-évforduló
• Ancsel Éva: Kishitűség és nagyhitűség
• N. N.: Mutatóujj
• Ungvári Tamás: Kojak, Columbo és társai
KÖNYV
• Nemeskürty István: A magyar film egy kanadai szemével
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A gyerekek jól vannak

Alföldi Nóra

­Kids are All Right – amerikai, 2010. Rendezte: Lisa Cholodenko. Írta: Lisa Cholodenko, Stuart Blumberg. Kép: Igor Jadue-Lillo. Zene: Carter Burwell, Nathan Larson, Craig Wedren. Szereplők: Annette Bening (Nic), Julianne Moore (Jules), Mark Ruffalo (Paul), Mia Wasikowska (Joni), Josh Hutcherson (Laser). Gyártó: Mandalay Vision / Antidote. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 106 perc.

Miként ezt a Túl a barátságon vagy a Távol a mennyországtól fogadtatása is bizonyítja, a Gay Pride fénykorának abszolút műfaji győztese a melodráma, mivel a férfi és nő konfliktusán alapuló, jó ideje beszürkült sablonok az új felállások visszásságaival új löketet kapnak. Lassan húsz éve annak, hogy az AIDS-hisztéria elültével a meleglét abszolút polgárjogot nyert; melegnek lenni ma már nem nagy ügy, az identitásválságokon jóformán mindenki túl van, ugyanakkor a filmekben még mindig viszonylag kiaknázatlan, organikus táptalajnak számít a melegházasságok témája.

Az eddig főként csak a West-Hollywood-i leszbikus-feminista közösségben híres-hírhedt Lisa Cholodenko évek óta reprezentálja laza, narancsillatú kaliforniai közegét (lásd a High-Art, és a Laurel Canyon című nagyjátékfilmeket, vagy az L-word címen hat évadot megélt leszbo-sorozatot) – A gyerekek jól vannak című filmjével azonban végleg beemelte ezt az enyhén hippi-mentalitású, bergmanos feszültségeket ezer éve maga mögött hagyó, liberális-értelmiségi fehérnépet a fősodorba. Mindez annak köszönhető, hogy a közönség figyelmét eltereli a szerepzavarokról és témáját általánosabb témába olvasztja. A-kategóriás díjakra felterjesztett filmje szimpla családi dráma, csak éppen „anya, apa, gyerekek” felállás helyett „anya, anya, spermadonor, gyerekek” leosztással funkcionál. Egyik anyu az asztalfőn, a másik a gyerekek között, hosszú hajú mami férfiasan öltözik, de törékeny és töketlen, rövid hajú mami férfias és tökös – a kiegyensúlyozatlan harmóniát a biológiai apa töri meg, ámde férfiként eredendő bűnei, a csábítás és a falkavezéri posztra törekvése miatt ebben a világban bűnhődnie kell.

Cholodenko a zavaros gender-mintákkal csak finoman pacsmagolja össze története hátterét, egyébként kemény vonalvezetéssel, alkalmanként némi gúnnyal pakolja egymás mögé kellemesen kínos pillanatokban bővelkedő jeleneteit, miközben giccses, napfényes beverések csillámlanak kamerájának lencséjén. A gyerekek jól vannak borsos, pikáns, férfiasan tökéletes darab, zavarba ejtő, mint egy gyönyörű transzvesztita az első randin; bizarr és érdekes, valahol kiábrándító is, ámde rendkívül izgalmas.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10596