KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/szeptember
• Létay Vera: Huszonkét év után...
• N. N.: Ön hogyan szerkesztené az új Filmvilágot?
• Zsugán István: A Nagy Motívum igézetében Beszélgetés Huszárik Zoltánnal a készülő Csontváry-filmről
• Fekete Sándor: Egy hajdani filmkritikus jegyzeteiből
• Szentmihályi Szabó Péter: Bérházi cirkusz A kedves szomszéd
• Faragó Vilmos: Hab habbal Mese habbal
• Matos Lajos: (Film)csillagok háborúja Csillagok háborúja
• Szász Imre: Buffalo Bill Buffalo Bill és az indiánok
• Presser Gábor: Amerikai meghatódás Az utolsó valcer
• Lisztov Viktor: Történelem a kamerák előtt 60 éves az államosított szovjet filmgyártás
• Lenin Vlagyimir Iljics: Rendelet... 60 éves az államosított szovjet filmgyártás
• Lunacsarszkij A. V.: Az állami filmgyártás feladatai Szovjet-Oroszországban 60 éves az államosított szovjet filmgyártás
• András László: „A nagy bolond” Luis Buñuelről
• Bikácsy Gergely: Az álmok büntető-expedíciója Beszélgetés Weöres Sándorral és Károlyi Amyval Buñuelről
• N. N.: Luis Buñuel filmográfiája
• Sándor Pál: Akik a bőrüket viszik a vászonra Részletek egy soha le nem készülő színész-tanulmányból
• Bajor Nagy Ernő: Mozinézőben Budapest peremén
FESZTIVÁL
• Osztovics Ágnes: Moszkva, 1979
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A leprás nő
• Bende Monika: Dráma a tengerparton
• Csala Károly: Két anya
• Csala Károly: Pirkadat
• Kulcsár Mária: Iskolai valcer
• Saár Krisztina: Won-Ton-Ton, Hollywood megmentője
• Iván Gábor: Júlia
• Loránd Gábor: ... és újra szerelem
• Bársony Éva: Alkalom szüli a tolvajt
• Székely Gabriella: A kívánság fája
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Jókai Móric bánata
• Csala Károly: „Mindegy, ki fog lőni a trónörökösre” Suksin-évforduló
• Ancsel Éva: Kishitűség és nagyhitűség
• N. N.: Mutatóujj
• Ungvári Tamás: Kojak, Columbo és társai
KÖNYV
• Nemeskürty István: A magyar film egy kanadai szemével
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Animáció

Kockáról kockára

Hegyi Gyula

Kézikönyv a magyar rajzfilm történetéről.

 

A magyar animáció elmúlt fél évszázadáról sok legendát hallani. Dizseri Eszter most arra vállalkozott, hogy olvasmányos és ugyanakkor egzakt kézikönyvben a legendák mellett a tényekkel is elszámoljon.

Dizseri Eszter évtizedek óta a magyar animációs film szorgos és rokonszenves munkása. E kézikönyv mögött kemény és alázatos munka áll, hiszen a több mint száz oldalas filmográfia 3200 filmről és 300 alkotóról közöl pontos információkat. (Még fél perces reklámfilmek is alkotóval, megrendelővel és alapvető technikai adatokkal szerepelnek benne.) Amíg lesz filmes szakirodalom Magyarországon, az animáció kutatói ezt a könyvet használni fogják: s ez a szerzői alázat legnagyobb jutalma. A szikár tények mellett a kedves rajzfilmfigurák mögött álló alkotóműhely hangulata is megelevenedik a könyvben. A Pannónia „a kiválóság szigete”, költőibben fogalmazva egyenesen „Árkádia” volt egy ellentmondásos korban.

A sok komoly adatot és gondolatot számos rajz egészíti ki. Legtöbbjét Gusztávtól dr. Bubón át Frakkig képaláírás nélkül is könnyen felismerjük. A szép kiállítású albumot végiglapozva még jobban megértjük, hogy az elmúlt évtizedekben az animációs film a kortárs magyar kultúra egyik leggazdagabb ága volt. Ennek vetett véget a rendszerváltozás táján „a tények hideg lehelete”, azaz az egykor világhírű műhely szétesése és szétverése. A Pannónia szellemi bázisán keletkezett sok kis műhely ugyanakkor szerencsés esetben értékeket is produkálhat a tengernyi kommersz termék mellett.

Dizséri Eszter a stúdió fénykorában a Pannónia rokonszenves „propagandistája” volt. Hűsége töretlen, hiszen a szervezet széthullásával is megmaradt az „ügy” elkötelezettjének. Értékes munkája minden szakmai részleten túl egy szellemi műhely és egy baráti közösség érzelemgazdag krónikája is. E közösség szétrobbant, tagjai szétszóródtak, de a körülöttük kialakult szellemi áramkör nem szakadt meg teljesen. Ennek dokumentumait örökíti meg a Kockáról kockára, immár a magyar filmtörténet számára is.

 

Dizseri Eszter: Kockáról kockára. A magyar animáció krónikája 1948-1998, Balassi Kiadó, 1999.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/04 36. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2895