KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/szeptember
• Létay Vera: Huszonkét év után...
• N. N.: Ön hogyan szerkesztené az új Filmvilágot?
• Zsugán István: A Nagy Motívum igézetében Beszélgetés Huszárik Zoltánnal a készülő Csontváry-filmről
• Fekete Sándor: Egy hajdani filmkritikus jegyzeteiből
• Szentmihályi Szabó Péter: Bérházi cirkusz A kedves szomszéd
• Faragó Vilmos: Hab habbal Mese habbal
• Matos Lajos: (Film)csillagok háborúja Csillagok háborúja
• Szász Imre: Buffalo Bill Buffalo Bill és az indiánok
• Presser Gábor: Amerikai meghatódás Az utolsó valcer
• Lisztov Viktor: Történelem a kamerák előtt 60 éves az államosított szovjet filmgyártás
• Lenin Vlagyimir Iljics: Rendelet... 60 éves az államosított szovjet filmgyártás
• Lunacsarszkij A. V.: Az állami filmgyártás feladatai Szovjet-Oroszországban 60 éves az államosított szovjet filmgyártás
• András László: „A nagy bolond” Luis Buñuelről
• Bikácsy Gergely: Az álmok büntető-expedíciója Beszélgetés Weöres Sándorral és Károlyi Amyval Buñuelről
• N. N.: Luis Buñuel filmográfiája
• Sándor Pál: Akik a bőrüket viszik a vászonra Részletek egy soha le nem készülő színész-tanulmányból
• Bajor Nagy Ernő: Mozinézőben Budapest peremén
FESZTIVÁL
• Osztovics Ágnes: Moszkva, 1979
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A leprás nő
• Bende Monika: Dráma a tengerparton
• Csala Károly: Két anya
• Csala Károly: Pirkadat
• Kulcsár Mária: Iskolai valcer
• Saár Krisztina: Won-Ton-Ton, Hollywood megmentője
• Iván Gábor: Júlia
• Loránd Gábor: ... és újra szerelem
• Bársony Éva: Alkalom szüli a tolvajt
• Székely Gabriella: A kívánság fája
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Jókai Móric bánata
• Csala Károly: „Mindegy, ki fog lőni a trónörökösre” Suksin-évforduló
• Ancsel Éva: Kishitűség és nagyhitűség
• N. N.: Mutatóujj
• Ungvári Tamás: Kojak, Columbo és társai
KÖNYV
• Nemeskürty István: A magyar film egy kanadai szemével
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A filmmúzeumok bemutatói

Ösztön

Mátyás Péter

 

Bizonyára mindenki emlékszik még A bárányok hallgatnakra, a megszállottak pedig a Gorillák a ködbenre is. Akik kíváncsiak, ad absurdum, hogy mi történik, ha e kettőt keresztezzük, most választ kaphatnak.

A kiváló antropológus két évet tölt Afrika dzsungelében a gorillák között, míg a kiválasztott csapat lassacskán befogadja őt, végül a csoport teljes jogú tagjává válik. Amikor vadászok találnak rájuk, a kíméletlen küzdelemben két embert megöl és másik hármat megsebesít. Elfogják és Amerikába szállítják, ahol egy börtönben pszichológiai vizsgálatnak vetik alá. Milyen illuzórikus is az ember „társadalmi viselkedése”, normarendszere az állatvilágból örökölt, természetes ösztöneinek árnyékában, ahol a drámai feszültséget az emberi és az embertelen szembeállítása, felcserélhetősége jelentené. A konfliktust azonban most a közhelyek gyűjteményévé fokozzák le. Senkit sem ér váratlanul a gondolat, hogy az embernek meg kell tanulnia harmóniában együtt élni a természettel, hogy a vadaknak az állatkert nem ideális otthonuk, hogy a szülő és gyermek között igazi érzelmi viszony szükséges. Sok az ismerős, más művekből visszaköszönő momentum is. Déjà vu érzésünk van, és nemcsak a Tarzan-filmek áthallásai miatt. Párhuzamokat fedezhetünk fel A farkasokkal táncolóval, ahol egy magasabb civilizációjú ember feladja korábbi énjét, és felveszi a helyi szokásokat, az eredendőbb létállapotot. A nyomasztó környezet a pszichiátriai intézetben a Száll a kakukk fészkére, míg a doktor és a páciense között egyre inkább elmélyülő, egymásrautalt viszony az Ébredésekre emlékeztet. A mindig tetszetős őserdei képek és az állatok tanulmányozása közben ott érezzük Sigourney Weaver mosolyát (Gorillák a ködben), az emberi élettől elvadult, démoni erejű antropológus (Anthony Hopkins) alakjában pedig végig kísért egykori sikere, Hannibal Lecter szelleme. A gonosz civilizáció és az ősi, tiszta természeti állapot durva és sematikus szembeállítása, a túlfűtött, érzelgős jelenetek – a színészeken kívül itt a majmok is sírva fakadnak – nem pótolhatják a hiányzó cselekményt. A néző is könnyekkel küszködik, amikor hősünk megtanulja a gorilláktól a család szerepének fontosságát, és felismeri, hogy a civilizált élet mögött a hatalom birtoklása és a szabadság feladása áll. De ezek már nem a meghatódás könnyei.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/09 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4576