KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/szeptember
• Létay Vera: Huszonkét év után...
• N. N.: Ön hogyan szerkesztené az új Filmvilágot?
• Zsugán István: A Nagy Motívum igézetében Beszélgetés Huszárik Zoltánnal a készülő Csontváry-filmről
• Fekete Sándor: Egy hajdani filmkritikus jegyzeteiből
• Szentmihályi Szabó Péter: Bérházi cirkusz A kedves szomszéd
• Faragó Vilmos: Hab habbal Mese habbal
• Matos Lajos: (Film)csillagok háborúja Csillagok háborúja
• Szász Imre: Buffalo Bill Buffalo Bill és az indiánok
• Presser Gábor: Amerikai meghatódás Az utolsó valcer
• Lisztov Viktor: Történelem a kamerák előtt 60 éves az államosított szovjet filmgyártás
• Lenin Vlagyimir Iljics: Rendelet... 60 éves az államosított szovjet filmgyártás
• Lunacsarszkij A. V.: Az állami filmgyártás feladatai Szovjet-Oroszországban 60 éves az államosított szovjet filmgyártás
• András László: „A nagy bolond” Luis Buñuelről
• Bikácsy Gergely: Az álmok büntető-expedíciója Beszélgetés Weöres Sándorral és Károlyi Amyval Buñuelről
• N. N.: Luis Buñuel filmográfiája
• Sándor Pál: Akik a bőrüket viszik a vászonra Részletek egy soha le nem készülő színész-tanulmányból
• Bajor Nagy Ernő: Mozinézőben Budapest peremén
FESZTIVÁL
• Osztovics Ágnes: Moszkva, 1979
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A leprás nő
• Bende Monika: Dráma a tengerparton
• Csala Károly: Két anya
• Csala Károly: Pirkadat
• Kulcsár Mária: Iskolai valcer
• Saár Krisztina: Won-Ton-Ton, Hollywood megmentője
• Iván Gábor: Júlia
• Loránd Gábor: ... és újra szerelem
• Bársony Éva: Alkalom szüli a tolvajt
• Székely Gabriella: A kívánság fája
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Jókai Móric bánata
• Csala Károly: „Mindegy, ki fog lőni a trónörökösre” Suksin-évforduló
• Ancsel Éva: Kishitűség és nagyhitűség
• N. N.: Mutatóujj
• Ungvári Tamás: Kojak, Columbo és társai
KÖNYV
• Nemeskürty István: A magyar film egy kanadai szemével
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Zaklatás

Fáber András

A tömegfogyasztásra szánt kulturális termékek között hosszú évtizedek óta nagy népszerűségnek örvendenek az úgynevezett „foglalkozási” regények, színdarabok, filmek. Nagyapáink korában detektívek, ügyvédek, orvosok dolgoztak, küszködtek és szerettek a papíron, a színpadon és a mozivásznon. Napjainkra a divatszakmák kissé átrétegeződtek: korunk népszerű meséi már nem az írógépről, hanem a személyi számítógépről szólnak, s a mai irodai románcok bankokban vagy tervezőintézetekben szövődnek. E high tech világban a felnőttkorú gyermekek legújabb játékszere a „virtuális valóság” – állítólag jobb és valószerűbb, mint az eredeti. Egy ilyen találmány birtoklásáért folyik a harc Seattle városában. A cégnél, mely a találmányt kifejlesztette, tulajdonosváltozás folytán a főszereplő (Michael Douglas) régi barátnőjét (Demi Moore), az agresszív, emancipált, farkasfogú menedzsernőt nevezik ki kis-nagy főnökké. A hölgy – hivatali beosztásával visszaélve – megpróbálja újból elcsábítani volt barátját, aki időközben családos ember lett, s némiképp megtépázva bár, mint annak idején a Bibliában (és Thomas Mann csodálatos regényében) a szemérmetes József, ellenáll a kísértésnek. Ha ezt nem tenné, nem lenne fordulatos cselekmény, melynek során az álnok perszóna a férfit vádolja meg azzal, amit maga követett el, s aminél undorítóbb bűn szinte nem is létezik a „political correctness” Amerikájában, ahol a kisebbségvédelmi illemterror már olyan közkeletű kifejezéseket is kiiktat a szótárból, mint a „chairman” (elnök, helyette a „chair person”, vagyis „elnöklő személy” ajánlott) vagy a „mankind” (emberiség), mert ebben is benne van a férfit jelentő, utálatos „man” szó... A nem ötlettelen film forgatókönyvét az a Michael Crichton készítette divatos panelekből, akit úgy reklámoznak a hirdetők, mint „a Jurassic Park íróját”. Az egykor jeles sci-fi író és filmrendező (Androméda-törzs) most éppen ebben váltja aprópénzre markáns tehetségét. Illetve talán nem is olyan apróra, ha a nézettségi statisztikákat vesszük alapul. A végén persze minden jóra fordul, a virtuális valóságban ugyanis nem történnek tragédiák. Igaz, komédiák sem. Csingilingi, megy tovább a meseszekér, újabb bevételi rekordok felé.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/04 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=847