KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

9-es terv a világűrből

Alföldi Nóra

Plan 9 From Outer Space – amerikai, 1959. Rendezte: Edward D. Wood Jr. Szereplők: Lugosi Béla, Tor Johnson, Vampira. Forgalmazó: Fórum Home Entertainment. 75 perc.

Ed Woodot egyetlen filmbarátnak sem kell bemutatni, valószínűleg a legszofisztikáltabb műélvezők is hallottak már mendemondákat róla, és főművéről, minden idők legrosszabb filmjéről. 1994-ben Tim Burton pazar biopickel keltette életre hungarocell sírjából a hírhedt auteurt, ami utánEdward D. Wood Jr. munkássága oktatási tananyag lett, neve pedig fesztiválokat fémjelez.

A jelenség hívószava a „camp”; az 1959-es 9-es terv a világűrből valóban borzasztóan rossz film, olyannyira, hogy szemkápráztatóan éktelen hibái csak a javát szolgálják. Már a történet is rendkívüli izgalmakat ígér, a cím a földünkre látogató űrlények agyafúrt inváziós stratégiáját fedi: ha az élőket nem tudják irányításuk alá vonni, akkor a szuperképességeik segítségével feltámasztott holtakkal próbálkoznak. Az egymást érő hajszák feszültségét a folytonossági problémák teremtik meg (a jelenetek általában éjszaka kezdődnek a füstgéppel ködösített műtermi díszletben, a következő snitt pedig már nappali szabadtéri felvételben folytatódik), a rémületkeltést a három élőhalott – a svéd ex-díjbirkózó Tor Johnson, a jobb napokat látott horror-host Vampira, és a forgatás előtt elhunyt Lugosi Béla (állandó dublőre Tom Mason – a direktor nejének csontkovácsa) – semmittevése garantálja. A lenyűgöző látványelemeket archívumok vágóasztalairól lopott híradófelvételek és jól látható zsinórokon képeslapok elé lógatott játék-csészealjak gazdagítják. Ezeket a frappáns megoldásokat aranyat érő, következetlen dialógok, valamint redundáns, képzavarokkal tarkított lírai narráció koronázza – mely végképp minden kételyt eloszlat afelől, hogy egy kiadós mozi összerakásához valójában csak megszállott (és megható) lelkesedés szükségeltetik.

Extrák: Ritka, hogy egy film értékét a kiadvány is emeli. A lemezen a film két verzióban is szerepel, az eredeti fekete-fehér változat és az 1996-ban beszínezett verzió, külön kiegészítő azonban a többféle hangsáv, köztük Varga Zoltán értő audiokommentárja, valamint a sajátságos esztétikát tovább fokozó amatőr – a forgalmazó munkatársai által készített – szinkron.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/02 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10067