KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Újraszámlálás

Pápai Zsolt

Recount – amerikai, 2008. Rendezte: Jay Roch. Szereplők: Kevin Spacey, Laura Dern, Bob Balaban. Forgalmazó: HBO. 111 perc.

 

John F. Kennedy győzelme óta az amerikai elnökválasztás a világ történései közül az egyik legnagyobb figyelemmel követett esemény, sőt a népek alkalmasint jobban figyelnek rá, mint a saját hazájukban zajló választásokra. A 2000-es év még a KennedyNixon-csatánál is kiélezettebb küzdelmet hozott, mindössze néhány száz szavazat döntött ugyanis az elnök személyéről – egy háromszázmillió lakosú országban.

Az ifjabb George Bush és Al Gore között lezajlott küzdelem részletei persze önmagukban talán kevéssé érdekesek, de egy, a filmtörténetben már sokszor bevált műfaji öntőforma segítségével mégiscsak izgalmassá tehetőek. Az HBO gyártásában készült Újraszámlálásban Jay Roch rendező és Danny Strong forgatókönyvíró a thriller-narratívát használta fel a mindent eldöntő floridai választás események bemutatásához, ügyesen lebegtetve a konspirációs tematikát, a végletekig élezve a határidő-dramaturgiát, illetve rafináltan protagonistává emelve Gore-t és antagonistává fokozva le Bush-t (miközben mindkettőt csak villanásokra látjuk archív anyagokon). A rendező és a forgatókönyvíró úgy képes végig szinten tartani a feszültséget, illetve a cselekmény előrehaladásával fokozni is az izgalmakat, hogy nem feltételezi a néző részéről az amerikai választási szisztéma ismeretét. Ráadásul Roch-nak és Strongnak még humora is van; hihetetlen, hogy ezt a filmet ugyanaz a rendező jegyzi, aki az Austin Powers-trilógiát elkövette.

Az Újraszámlálás szerencsére nem az Austin Powers-filmekkel, inkább az 1970-es évek politikai thrillereivel rokon, és nem csupán a cselekményvezetése, illetve a szereplőtípusai miatt, hanem közvetett rendszerkritik-ája okán is. A különbség az, hogy ebben a filmben a problémákat nem – illetve nem elsősorban – az egyes figurák rosszindulata vagy hatalomvágya generálja, inkább az államigazgatás rendszerének törékenysége és sebezhetősége. A film zárómondata – melyben a két elnökjelölt egyszerre kéri Isten áldását Amerikára – mindenesetre igen tanulságos.

Extrák: Werk; egyes színészek beszélgetései az általuk megformált személyekkel; audiókommentár a rendező és a forgatókönyvíró közreműködésével.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/09 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10398