KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

PAPÍRMOZI

Bayer Antal

Képregényhelyzet

Pár éve kicsit féltettük az újrainduló Asterix-sorozatot. Elvégre az első részek már elmúltak 50 évesek, az író 35 éve nem él, és a korábbi próbálkozást nem sikerült végigvinni. Szerencsére azonban úgy tűnik, elég sokan emlékeznek még a régi kiadásokra, a rajzfilmekre, és persze az idehaza forgatott legutóbbi játékfilm is hozzájárulhatott Uderzo és Goscinny remekművének a vártnál is jobb fogadtatásához. Az első részekből már utánnyomás is készült, tavaly négy kötet jelent meg, most tavasszal még kettő, és várhatóan ősszel is így lesz. És világszerte fokozódik a várakozás: vajon milyen lesz a 2013 őszére beharangozott vadonatúj kötet, amelyet már új író és rajzoló készít, persze Uderzo felügyelete mellett?

 

Asterix Britanniában, Asterix és a normannok, Asterix a római légióban, Asterix és a hősök pajzsa. Színes, puhafedeles, kötetenként 44 oldal. Kiadó: Egmont.

 

Comics

A Transformers visszatért. Az 1990-es évek elejétől a Marvel-kiadású képregényeket olvashattuk magyarul, pár éve pedig a brit Titan és az amerikai IDW kiadók által készíttetett történeteket. Most is az utóbbiakról van szó, kis kihagyással új folyam indult. Bár kicsit aggasztó, mintha a gyerekmagazinoknak egyre rövidebb lenne az élettartamuk, az viszont örvendetes, hogy mindig jelen van a piacon néhány, most a Tom és Jerry, Pókember és a Cartoon Network magazin mellett a Transformers. Igaz, jelen esetben nem könnyű pontosan belőni a megcélzott korosztályt, lehet, hogy inkább a gyűjtőmánia köti össze az olvasókat, ahogy a rövid képregényeket tartalmazó Hot Wheels magazinnál is. A Transformers két képregénye közül az egyik egyértelműen didaktikusabb, fiatalabbaknak szól, a másik hangulatában közelebb áll a modern szuperhőstörténetekhez.

Transformers Prime. Színes magazin, megjelenik kéthavonta. Kiadó: Egmont.

 

Magyar képregény

A tavalyi év talán legnagyobb meglepetése volt Hegedűs Márton képregénykötete. Az eddig inkább animációs rendezőként ismert (bár Tex és Mex figuráival az egyik ingyenes programmagazinban már a képregénnyel is kísérletező) szerző nagyon egyedi hangvételű, élvezetes, olvasmányos, elsőkötetestől szokatlanul hosszú történettel lépett színre. Bár helyenként néha elfogja az olvasót az érzés, hogy a sztori eredetileg filmnek készült volna – nem egy rajzolni is tudó rendező döntött már úgy, hogy anyagi okokból moziban nehezen megvalósítható tervét inkább egymaga viszi végig képregényformában – a Slusszkulcs Klán eredeti, mégis gyorsan ismerőssé váló figurái igazán jó pillanatban érkeztek a hazai képregénypiacra. Néhány apró hiba dacára, amelyek közül csak a szóbuborékok sorrendjének nehezen követhetőségét emeljük ki, olyan érett műről van szó, amelyből eddig nagyon kevés született hazánkban.

Slusszkulcs Klán. Fekete-fehér, puhafedeles, 180 oldal. Kiadó: Libri.

 

Manga

A magyar mangapiacot immár szinte egymaga meghatározó MangaFan kiadó 2012-t a biztonság és a gyorsítás évének tekinthette, amennyiben nem indított újabb sorozatot, ellenben a már hosszabb ideje futó szériák megjelenését sűrítette. Különösen igaz ez a Nanára, amelyből 2011-ben csak egy kötet jelent meg, tavaly viszont négy is.

A világszerte jogosan népszerű „csajos” képregény színvonala töretlen. Bár az idő előrehaladtával és a cselekmény kibontakozásával kissé elveszti sajátos japános ízét, és egyre inkább a számunkra is ismerős celebkultuszra és annak pozitív és negatív velejáróira kerül át a hangsúly, a szereplők interakciói képesek fenntartani az érdeklődésünket. Óva intem azonban a férfiolvasókat attól, hogy gyors egymásutánban olvassanak el több kötetet, ennyi „lelkizéstől” könnyen túladagolás lehet a vége. A női olvasók gyakran vádolják azzal a férfi szerzőket, hogy a női szereplők ábrázolásában nem hitelesek, hogy sztereotípiákban gondolkodnak, leegyszerűsítenek, nem értik a nők „működését” – sok Nana fogyasztása után van némi alapunk úgy gondolni, hogy ez fordítva is igaz.

 

Nana 9-12. Fekete-fehér, puhafedeles, kötetenként kb. 200 oldal. Kiadó: MangaFan.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/03 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11371