KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Svindlerek

Soós Tamás Dénes

The Grifters – amerikai, 1990. Rendezte: Stephen Frears. Szereplők: Anjelica Huston, Annette Bening, John Cusack. Forgalmazó: Mirax. 110 perc.

Jim Thompson egyik tradicionálisabb munkájának adaptációjával csatlakozott rá a nyolcvanas években nekilóduló neo-noir hullámra Stephen Frears, aki Az árulóval (The Hit, 1984) már bizonyította, hogy ért a karakterközpontú, szétdumált bűnfilmekhez. A nehezen adaptálható Thompson könyörtelen lélektani megállapításokból és fanyar cinizmusból építkező világát egy másik neves bűníró, Donald Westlake ültette át szélesvászonra – meglehetős szöveghűséggel. A három kispályás svindler – a piti átveréseket űző Roy, a maffiának lovi-fogadásokat kötő anyja, Lilly és Roy hosszú lejáratú átvágásokra specializálódott szeretője, Myra – életében nem a bűntettek végrehajtása, hanem a szeretetéhségből, hiúságból s gyerekkori traumákból szőtt kapcsolatrendszerük az érdekes. Ugyan a Svindlerek filmerziója a szöszi csinibabára redukált Myra karakterrajzából kisatírozza a mélységet – a gyökértelenség és a magány érzete elől végül a normális világba visszavágyó Roy figurája esetében pedig túlzottan az anyjához fűződő ödipális viszonyra fókuszál –, Frears is sikerrel sodorja a sors, valamint a jellemtorzulások áldozatainak pozíciójába a bagatell bűnözőkaraktereket.

A színészi játék emlékezetes, Anjelica Huston a domináló, de a megaláztatást rezignáltsággal tűrő anya, Annette Bening a manipulatív, romlottan erotikus Myra, az első komoly drámai szerepét kapó John Cusack pedig a naiv, sértett lelkű tolvaj szerepében lubickol. A Svindlerek ráadásul a szubjektív, kihagyásos elbeszélésmód alkalmankénti thrilleresítése mellett az atmoszférateremtésben is jeleskedik: Frearséknek sikerült egy baseballütővel kimért gyomrosnál is fájdalmasabb, heves sodrású bűnprózából egy ráérősen csorgó, melankóliával színezett neo noirt készíteni.

Extrák: semmi.

 

 

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/10 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11681