KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Merénylet

Fekete Martin

Assassination – amerikai, 1987. Rendezte: Peter Hunt. Szereplők: Charles Bronson, Jill Ireland, Stephen Elliott. Forgalmazó: Fantasy Film. 85 perc.

 

Bár az akciófilm műfajának legjelentősebb előzményeként számon tartott James Bond-sorozat kulcsfigurái közül csak a 007-es ügynököt életre keltő színészek nevei vonultak be a köztudatba, a hatvanas évek óta töretlen népszerűségnek örvendő filmek sikerében más alkotók is oroszlánrészt vállaltak. Noha az 1969-es Őfelsége titkosszolgálatábant már rendezőként jegyzi, Peter Hunt vágóként járult hozzá a sorozat és az akcióműfaj diadalmenetéhez: a hitchcocki kémthrillerekhez képest gyengén megírt, az összeesküvés szálainak kibogozása helyett a látványos összecsapásokra koncentráló történetekben a drámai mélységet feszes tempóval pótolta, így a nézőt már nem foglalkoztatták a cselekményvezetés logikai hibái.

A Merénylet alapszituációja a hatvanas-hetvenes évek paranoiathrillereit idézi: Charles Bronson testőrfigurája rájön, hogy a First Lady körül bekövetkező szerencsétlenségek nem véletlen balesetek, s egyedül kell megvédenie a nőt, ugyanis az ellene irányuló összeesküvés szálai a politika legfelső és legbelső köréig vezetnek. Azonban a rendezői székben ezúttal nem A Parallax-tervet is készítő Alan J. Pakula ült, így nem egy lassan építkező, a nyomozás előrehaladtával egyre sötétebbé és nyomasztóbbá váló filmet kapunk, hanem rendkívül pörgős és akciódús, tipikusan nyolcvanas évekbeli műfajkeveréket, melyben a paranoiathrilleres Kennedy-utalások és az akciófilmes robbanásokkal tarkított üldözések könnyed hangvétellel és humorral párosulnak. Hunt nem tagadja meg Bond-filmes kötődését: a kései Roger Moore-darabok parodisztikus stílusát idézi meg az állandóan csak a sminkje miatt aggódó First Lady figurájával, a harsány zenehasználattal és az egyre extrémebb akciójelenetekkel, melyekben földön, vízen, levegőben, a legkülönfélébb járműveken menekülnek hőseink és még a motorosokat is rakétavetővel próbálják meg kilőni.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/05 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12239