KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A lánykirály

Jankovics Márton

The Girl King – finn-német-svéd-francia, 2015. Rendezte: Mika Kaurismäki. Írta: Michel Marc Bouchard. Kép: Guy Dufaux. Zene: Anssi Tikanmaki. Szereplők: Malin Buska (Krisztina), Sarah Gadon (Ebba Sparre), Michael Nykquist (Axel), Lucas Bryant (Johan), Laura Birn (Erika). Gyártó: Marianna Films / Triptych Media. Forgalmazó: ADS service. Szinkronizált. 106 perc.

 

A 17. századi Krisztina királynő ugyan nem sokáig ült a svéd trónon, rövid uralkodási ideje alatt annyi drámai potenciált halmozott fel, amennyi még egy több évados sorozatra is bőven elég lenne. Nem elég, hogy gyerekként lett uralkodónő Európa történelmének egyik legkilátástalanabb vérontása idején, majd kivette a részét a harminc éves háborúnak véget vető vesztfáliai béke megkötéséből, még a kor dinasztikus szokásaival és becsontosodott nemi szerepeivel is szembement, így inkább önszántából adta vissza a koronát, minthogy nem kívánt házasságra kényszerítsék.

Nem meglepő, hogy több híres színdarab és film is született életéből, a legismertebb Greta Garbo korai hangosfilmje. Most a veterán finn filmrendező, Mika Kaurismäki is elkészítette a maga régóta dédelgetett verzióját, amely szintén a különc királynő beteljesületlen szerelmi életére koncentrál, ám az 1933-as klasszikusnál sokkal erősebben domborítja ki a benne rejlő gendertragédiát. Mamoulian Krisztinája csak játékból öltözött fiúnak, inkább az Európát feszítő vallási-politikai különbségek lehetetlenítették el a spanyol követ iránt érzett szerelmét, Kaurismäkinél viszont már sokkal mélyebben feszül a drámai ellentét, és a királynő megengedhetetlen leszbikus vonzalmai miatt válik tragikus kívülállóvá (kidomborítva a korabeli pletykák és a modern életrajzírók értelmezését). A Lánykirály tehát nem szolgai remake, új és izgalmas fénytörésbe helyezi a svéd királynő életét, épp ezért kár, hogy egy gyengécske tévéfilm színvonalán teszi ezt. A szélesvásznú kosztümös filmekhez képest szegényes képi világ még nem lenne feltétlenül probléma, de a vágás hektikus ritmusa és a banális jelenetek teljesen átélhetetlenné teszik a drámát. Kaurismäki inkább csak felmondja és felszínesen illusztrálja, mint megeleveníti a szuperművelt királynő vívódásait, aki így az izgalmas alaphelyzet és drámai motivációk ellenére is egy didaktikus tanmese kétdimenziós figurájává válik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/05 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12711