KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Jack Reacher: Nincs visszaút

Csiger Ádám

Jack Reacher: Never Go Back – amerikai, 2016. Rendezte: Edward Zwick. Írta: Lee Child regényéből Marshall Herskovitz. Kép: Oliver Wood. Zene: Henry Jackman. Szereplők: Tom Cruise (Reacher), Cobie Smulders (Susan), Danika Yarosh (Samantha), Patrick Heusinger (Hunter). Gyártó: Paramount Pictures / Skydance Media. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 119 perc.

 

A hollywoodi sequelek látványosabbak és grandiózusabbak elődeiknél, kivéve néhány rendhagyó folytatást, melyek alkotói próbáltak nem beleesni ebbe a csapdába, és nem előre, hanem inkább visszaléptek egyet. A Star Wars: Az ébredő erő főleg nosztalgiát és bevált csavarokat kínált az előzmény-trilógia akcióorgiájához és világteremtéséhez képest, de a tökéletes példa a retró sequelre a Mission Impossible: Titkos nemzet. Illetve most már ez az újabb film a Tom Cruise-Christopher McQuarrie duótól, amiről sokat elárul, hogy hatásosnak szánt, a trailerben is megmutatott nyitójelenetében egyáltalán nincsen képkereten belüli akció.

A kiszolgált veterán Reacher továbbra is hajléktalan, bár nem az utcán, hanem szállókon él, és füleseket ad egykori munkaadóinak a katonai rendőrségnél. Épp randevúra hívná női összekötőjét, amikor a csinos őrnagyot megvádolják kémkedéssel. A nyomozó összeesküvés áldozata: egy afganisztáni ügy alkalmával darázsfészekbe nyúlt. Reacher megszökteti: folytatniuk kell a nyomozást, hogy tisztázzák magukat, de közben a hatóságok mellett egy privát katonai cég emberei is vadásznak rájuk.

Látványos szekvenciákban tehát nem bővelkedik a film, még ha nem is hiányoznak belőle a harcjelenetek. Akcióthrillerként és hard boiled krimiként meglehetősen kiszámítható a cselekmény. Cruise hiteltelen keménykezű héroszként, az öntudatos nőkarakter szerepe kimerül a főhős macsóságának kompenzálásában, az antagonista pedig érdektelen. Lee Child író és Edward Zwick rendező története inkább drámaként működik: a hős megváltását nem egy romantikus affér hozza el, hanem az, hogy apasági keresetet nyújtottak be vele szemben, állítólagos lánya pedig a katonai cég bérgyilkosainak célkeresztjébe kerül. Reacher, az őrnagy és a tini fruska menekülés és nyomozás közben családdá kovácsolódik, konfliktusaik a film fénypontjait jelentik a műfaji szálhoz képest.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/12 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13005