KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kikötői hírek

Vidovszky György

 

Szedőből újságíró, Az özvegy apa és lánya új életet kezd, A múlt nyomában – így foglalható össze szalagcímekben Lasse Hallström legújabb filmje. A történet főhősének, Quoyle-nak (Kevin Spacey) is hasonlóan hangzatos címeket kell kiötlenie annál a kis helyi lapnál, ahol rábízzák a Kikötői hírek című rovatot. A deres homlokkal újságírói karrierbe kezdett Quoyle nagynénjét, Agnest (Judi Dench) követve jutott el a távoli New Yorkból a vadregényes Újföldre, ahol a felejtés reményében új életet szeretne kezdeni. A hűtlen asszonyt elérte a végzet – Quoyle felesége pokollá tette a család életét, amikor pedig elhagyta férjét, szeretőjével együtt tragikus autóbalesetben halt meg. A zsákutcába jutott családhoz ekkor érkezik Agnes, aki ráveszi unokaöccsét, és annak lányát, hogy térjenek vissza Újföldre, ahol egykor a Quoyle-ok éltek, és ahol még van remény az újrakezdésre. A provinciális kikötőfalu monoton, mégis új kihívásokat rejtő világa, a család misztikumba burkolózó múltja és egy kezdődő, tétova szerelem kialakulása a hazatérés legmélyebb élményét váltja ki Quoyle-ban. Önmagára talál: nyomdászból, mások mondatainak szedőjéből, az önálló szavak megalkotójává, újságíróvá lesz; gyökértelen városlakóból, múltját ismerő, és attól szabadulni tudó férfivé, apává válik. Lasse Hallström filmjeiben a legnagyobb élményt a színészek érzékeny, puritán játéka, a képek szimbólumalkotó ereje adja. A Kikötői hírek képi világa sajnos a táj adta egzotikum keretbe foglalásában merül ki, a kitűnő szereplők pedig az olykor banálissá formált dialógusok lehetetlenségeivel küzdenek. Hallström E. Annie Proulx Kikötői hírek című bestselleréből készítette adaptációját. Érezni a romantikus szüzsé irodalmiasságát, de azt is, hogy a táj, a víz, az emlékek misztikuma miatt mindez filmre kívánkozott. A szél elragadta a házat, kiszakította a földben gyökerező kötelekből. Ilyen égi jel után ki ne hinne az újrakezdésben? Túl egyszerű képlet. Belefér egy szalagcímbe.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/04 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2526