KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Jan Poą (1920-1996)

Szoboszlay Péter

Életének 76. évében elhunyt Jan Poą, művészettörténész, filmdramaturg és forgatókönyvíró – adja tudtunkra a szomorú hírt a fekete keretes gyászjelentés a barátoknak, akik közelről ismerhették és szerették, s azoknak is, akik csak cikkeit, kritikáit, tanulmányait olvashatták vagy megszámlálhatatlanul sok animációs film stáblistáján láthatták a nevét.

Jan Poą a háború utáni csehszlovák animációs film, a legendás cseh iskola nagy korszakának tanúja, egyik meghatározó – 1968 után természetszerűen félreállított, de így is tevékeny –, fontos szereplője volt. Forgatókönyvek, tanulmányok, kritikák szerzője, sok-sok animációs film dramaturgja.

Kortársa, munkatársa és barátja Hermina Tirlovának, Jiři Trnkának, Karel Zemannak, Jiři Brdečkának, Eduard Hofmannak, Bretislav Pojárnak, Vaclav Bedřichnek, Jan ©vankmajernek, Jiři ©alamunnak, hogy csak a nálunk legjobban ismert csehszlovák animációsfilmeseket említsem. De ő a Kratochvílben (Dél-Csehország) létesített, a csehszlovák rajz- és bábfilmnek szentelt állandó kiállítás és gyűjtemény egyik megálmodója, létrehozója és gondozója is.

Gazdag életű ember volt, egy nagy korszak tanúja és aktív formálója, de legfőképp megnevezhetetlen közintézmény, akinek életeleme volt a művészeti segélynyújtás, akinek könyvtárakat, képtárakat megszégyenítő gyűjteménye mindig barátokra, látogatókra, érdeklődőkre várt.

1979-ben találkoztam vele először Prágában a Magyar Intézet egyik vetítésén, majd otthonában, könyvei, képei között, ahol a legnagyobb meglepetésemre – a többi között – az egész magyar ammációsfilm gondosan rendszerezett dokumentumaival (cikkek, képek, életrajzok...), mindenre s mindenkire kiterjedő kérdéseivel szembesülhettem; pedig tényleg mindent tudott mindnyájunkról, az egész szakmánkról. (E ténynek csak növelte az értékét, hogy ilyesfajta érdeklődéshez az ember itt, Magyarországon, igazán nem volt hozzászokva.)

Halálával nemcsak a cseh és szlovák, hanem az egész magyar mozgóképgyártás, de legfőképp a magyar animációs film veszített egy távoli, igaz barátot.

A Filmvilág 1990. júniusi számában megjelent, Jan ©vankmajerről írt tanulmányának címével szeretnék búcsúzni öreg barátunktól: minden hatalmat a képzeletnek!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/06 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=302