KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Kisdarázs

Greskovits Béla

 

Joseph Pilissynek kár volt megfilmesítenie Viviane Villamont Kisdarázs című, a közelmúltban magyarul is megjelent regényét.

Kár bizony, mert keze alatt napszítta képregénnyé fakult az eredeti mű színes szövete, „gyermekszáj „-tréfálkozássá bárgyúit a Kisdarázs harsány, kedvesen képtelen nyelvi humora.

Ernyedt jelentéktelenséget áraszt a film agyonvizezett pasztellárnyalatokból összepacsmagolt színvilága, a jelenetek pedig – a történést egységes folyammá fűző hangulati elemek híján – esetlegesek maradnak.

Az ily módon alapértékeitől megfosztott regény maradványaival untatja nézőit Pilissy: a válófélben levő szülők gyermekének hányattatásaival, a nevelőintézeti apácák szadizmusával, meg azzal, hogy minduntalan az érzéketlen világgal vívott csetepatékba keveri a filmbéli gyermekhős édesapját, a bumfordin balos munkásembert.

Tiszta lelkiismerettel csak a regényhez kívánhatunk jó szórakozást.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/12 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6729


előző 1 következőúj komment

juhi#1 dátum: 2008-09-02 19:01Válasz
". . . Viviane Villamont Kisdarázs című, a közelmúltban magyarul is megjelent regényét."

Nem tudom, a 'közelmúlt' meddig megy vissza egy magyar nyelvű kiadás esetében, de én a könyvet a 70-es évek elején olvastam. Magyarul.
Így a kritikát már ennek alapján nem tartom helytállónak.