KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az anya, a lány és a szerető

Csala Károly

A legrosszabb (távol-keleti) neorealista sablonokkal mutatkozik be hazánkban az évente temérdek sok filmet gyártó ország, a Fülöp-szigetek. Olyannyira, hogy legföljebb dokumentum-híradásként értékelhető a filmművészet barátai számára: a manilai nyomornegyed hétköznapjainak bemutatása – ami, persze, nem elsődleges szándéka a film készítőinek – valószínűleg hiteles, a „helyi színeket” alighanem jól keverték ki, hisz azokat szigorúan szokta ellenőrizni a helybeli néző. Apropó, színek. Nem pusztán színeiben, de világításában is feltűnően gyönge, még iskolásnak sem nevezhető az operatőri munka. A rendezés, a színészi játék ezzel szemben a rutin félreismerhetetlen jeleit mutatja.

Máskülönben egy valóságszagú rémtörténettel van dolgunk. A vénecske halárusnő, akit férje elhagyott, stricit tart, aki viszont szépséges lányára tart inkább igényt. Insiang, a lány egy autószerelőbe szerelmes, aki azonban fél az öklöktől és a késektől, s miután a leányzó elment vele egy éjszakára a garniszállócskába, faképnél hagyja. Insiang bosszút forral: a strici szeretője lesz, s ráveszi, hogy társai segítségével jól agyabugyálják el a hűtlen legényt. Megtörténik. Aztán az anya rájön a szeretője és a lánya viszonyára, leszúrja a stricit. Börtönbe kerül, ahol is leánya meglátogatja, s közli vele, hogy szereti. Miután a film egész hosszában folyton csak gyűlölte. Hát ennyi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/05 42. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7884