KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

A legyek ura

Karcsai Kulcsár István

 

Golding regényét Déry Tibor fordításában olvashatjuk magyarul. Több kiadást is megért. Meglehetősen keserű és illúziótlan történet vagy inkább példálózás arról, hogy a világ alapvető baja az emberi természetben gyökeredzik. Mert lám, mi történik azokkal a gyerekekkel, akik egy elképzelt, jövendőbeli háború után, a felnőttektől megszabadulva egy lakatlan trópusi szigetre vetődnek? Újrateremtődik minden rossz ösztön, gyilkos hordává válnak. Az 1963-ban készült filmváltozat hű a regény szelleméhez, alakjaihoz. Ami egyáltalán nem magától értetődő, sőt ennél a filmnél különösen nem volt az. Peter Brook, a nagy színházi rendező, aki mellesleg néhány kiváló, bár színházi alkotásai színvonalával bizonyára nem mérhető filmet is rendezett, három éven át küzdött a producerekkel, átírókkal, mecénásokkal, végül a gyerek-szereplőkkel. Valóságos legenda övezte a film elkészítésének kalandos történetét. Talán a kuriózumokkal teli forgatás híre túlságosan is felcsigázta a várakozást, mert az 1963-as cannes-i bemutatkozást meglehetősen hűvösen fogadta a nemzetközi filmsajtó. Később aztán megenyhültek. A gyerekek valóban kitűnőek; persze, olyan színészvezetőjük van, mint Peter Brook, aki többek között így nyilatkozott róluk: „Mindnyájan érzékenyek és logikusan gondolkodnak; tudni akarják, hogy mit csinálnak és miért.” Ez pedig még a felnőtt színészekről sem mondható el mindig.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/02 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8174