KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Két nap Párizsban

Kolozsi László

2 days in Paris – francia-német, 2007. Rendezte és írta: Julie Delpy. Kép: Lubomir Bakchev. Zene: Julie Delpy. Szereplők: Julie Delpy (Marion), Adam Goldberg (Jack), Daniel Brühl (Lukas), Marie Pillet (Anna), Albert Delpy (Jeannot). Gyártó: Back Up Media / Polaris Films. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 96 perc.

 

Találgattam – mielőtt megnéztem a 2 nap Párizsbant –, vajon milyen filmet rendezhetett Julie Delpy; kitől tanulhatta a legtöbbet? Kinek a hatását lehet majd érezni művén, melyet nem csak forgatókönyvíróként, rendezőként, vágóként, de még zeneszerzőként is jegyez? Milyen filmet rendezhet a francia film kisasszonya? Az a nő, aki tizennégy évesen Jean-Luc Godard-nál kezdte pályáját, aki számtalan (itthon sajnos alig ismert) remekműnek lett a középpontja, akinek bájos arca a rendezőkben a XVI. századi angyalokat és madonnákat idézte fel, akiről üdeségre és ártatlanságra (illetve az áratlanság köntösébe bújó romlottságra) asszociáltak olyan rendezők, mint Bertrand Tavernier, Kie¶lowski, vagy Jim Jarmusch. A cím és a film nyitánya árulkodó: vonat suhan el európai városok mellett. Velencéből Párizsba tart. Vagyis úgy tűnik – ez lehet az első benyomás –, hogy a 2 nap Párizsban szoros kapcsolatban van Richard Linklater kultfilmjével, a Mielőtt felkel a nappal: de a biztató kezdet megtévesztő, a 2 nap Párizsban-ból nem csak Ethan Hawke hiányzik.

Nem árulok zsákbamacskát: Delpy kisasszonyra Woody Allen hatott (Godard extrém Lear királyának forgatásán ismerhette meg) és a Jóbarátok sorozat. A hősszerelmes szerepére is a Jóbarátok fontos epizódszereplőjét (Adam Goldberg) kérte fel – a mellékszerepeket pedig családtagjaira osztotta. A 2 nap Párizsban New York-i neurotikusoknak szól – nem franciáknak és nem is a franciákról. Az amerikai barát elveszettnek érzi magát Párizsban: az újrahasznosított sztereotípiákból legyártott franciák egzaltáltak, szexőrültek, furcsa dolgokat esznek. Úgy érzi magát, mintha folyton kibeszélnék. Julie Delpy féltucatnyi filmet megidéz: nem csak az Utolsó tangót, vagy az M-et érdemes keresni, de azokat a jelentős műveket is, melyekhez ő is hozzáadott. Vagyis a 2 nap… nem csak a Jóbarátok fanok vagy a Párizs hívószóra elakadó lélegzetűek számára üdítő élmény, hanem azoknak is, akik a régi Julie Delpyt keresik. Megtalálják.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/04 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9327