KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Las Vegas ostroma

Kárpáti György

21 – amerikai, 2008. Rendezte: Robert Luketic. Írta: Ben Mezrich regényéből Peter Steinfeld és Allan Loeb. Kép: Russell Carpenter. Zene: David Sardy. Szereplők: Jim Sturgess (Campbell), Kevin Spacey (Rosa), Kate Bosworth (Jill), Aaron Yoo (Choi). Gyártó: Relativity Media / Michael de Luca Productions / Trigger Street. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 123 perc.

 

A filmtörténet kezdetek óta ismeri a kártyajátékokat: az elsősorban a pókerről szóló filmek színvonala meglehetősen egyenetlen, skálájuk Lumière egypercesétől a szalon-westerneken át James Bondig húzódik. Ezúttal a blackjack kerül terítékre egy közelmúltban megtörtént esetnek köszönhetően: a fáma egy massachusettsi egyetem matekzsenijeiből verbuvált kártyaszámlálókról szól, akik folyamatosan fejlesztett technikájukkal a nyolcvanas évek elejétől az ezredfordulóig dollármilliókkal rövidítették meg az egyszeri balekok pénzére pályázó kaszinókat és játékbarlangokat, míg a Griffin Investigations le nem kapcsolta őket. Az esetről nemcsak bestseller, belső jelentés és újságszenzáció született, hanem számos dokumentumfilm is készült, tehát jó branddé vált egy hollywoodi feldolgozásra. Robert Luketic filmje szemérmesen kipofozta az eredeti történetet (mellőzve az eredeti ázsiai-amerikai szereplőket, a nyolcvanas évekből napjainkba helyezve a szüzsét), beemelte a Kevin Spacey megformálta szellemi agytröszt professzor karakterét, s a társaságból a középpontba helyezett egy főhőst. Az ő kerettörténetén keresztül elevenedik meg a múlt, a hosszúra nyújtott expozícióból az is kiderül, hogy a tandíjára hajtó erkölcsös fiatalemberből hogyan vált megszállott kártyaszámláló.

Mert a film kulcsmondata szerint szereplői nem szerencsejátékosok, hanem a játékot tudományos alapon végző számlálók – ha pedig ezt a tevékenységet érzelmek zavarják meg, vagy elvész a kontroll, akkor mindennek befellegzett. Természetesen a történetben mindkettő bekövetkezik, de nem ez dobja fel a filmet. Az eredeti alkotói szándék és a régi tapasztalatok ellenére – miszerint a golf és a sakk mellett a kártya a legunalmasabb filmre vihető sportág – a dinamikus vágásnak és az érdektelen romantikus szálnak köszönhetően éppen a játékbarlangok jelenetei sikerültek a legjobban. Kár, hogy ezekből a játékidőhöz viszonyítva viszonylag kevés született.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/05 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9456