KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Leszbikus vámpírok gyilkosai

Varga Zoltán

Lesbian Vampire Killers – brit, 2009. Rendezte: Phil Claydon. Szereplők: Paul McGann, James Corden, MyAnna Buring. Forgalmazó: Budapest Film. 89 perc.

 

Ha összegyűjtenénk a legabszurdabb, mégis nézőfogónak szánt filmcímeket, a Leszbikus vámpírok gyilkosai biztosan az élvonalban végezné. A gombhoz a kabátot elve alapján a forgatókönyvírók előbb csupán a legeszementebb címre pályáztak, s csak ezután szőttek köré sztorit. A Leszbikus vámpírok gyilkosai nemcsak általában a vámpírfilmek paródiája, hanem ezen belül a Carmilla-történet, illetve más csábító vámpírlányokra építő leszbikus vámpírfilmeké, amelyek főleg a hetvenes években Európájában számítottak divatosnak (A vámpír szeretők; Vámpírok – Drakula lányai). Ennek ismerete azonban alig tesz hozzá a filmhez – bár Carmilla alakját nyíltan fölhasználja, a forrással (és a cím sugallatával) ellentétben szűköldödik erotikában. Inkább az angol horrorparódiák és más vámpírvígjátékok táborában érdemes üdvözölni a két női társaságra vágyó fiatalember akciódús vidéki túráját, melynek során botcsinálta, ám ígéretes vámpírvadászokká avanzsálnak. A vígjátéki hatások egyik motorja a főszereplő komikusduó tahóbb és gyávább tagja, a másik pedig a jól ismert vámpírfilmes hagyományok és elcsépelt elemek kifigurázása. A Leszbikus vámpírok gyilkosai mégsem pusztán a komikus réteg miatt érdemel figyelmet, hanem vizuális próbálkozása okán is: ha fő helyszíne, az éjszakai, félhomályos sűrű, sötét erdő megjelenítésében nem is versenyezhet Bava, Raimi vagy Burton munkáival, tagadhatatlanul atmoszférikus képi világot hoz létre, melyet képregényszerű vizuális eszközökkel, illetve egyes mozgások lassításának és gyorsításának kombinációjával tesz idézőjelessé.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9953