KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Bujtor István (1942-2009)

Schreiber András

Bár nem tartotta magát kiemelkedő tehetségű színművésznek – több ízben tollba mondta: az testvére, Latinovits Zoltán volt – a filmezés hamar felfedezte a jóvágású, kiváló fizikai adottságú Bujtorban rejlő lehetőségeket. Első szerepét Máriássy Félixtől kapta 1964-ben (Karambol), kisvártatva a 60-70-es évek egyik legfoglalkoztatottabb filmszínészévé lett, dolgozott Jancsó Miklóssal (Sirokkó, Allegro Barbaro), Szabó Istvánnal (Álmodozások kora), Szász Péterrel (Fiúk a térről), Simó Sándorral (Szemüvegesek, A legszebb férfikor), Fábri Zoltánnal (Gyertek el a névnapomra). A közgazdász végzettségű Bujtor gyakran alakított férfias értelmiségit (a teljesség igénye nélkül: Szemüvegesek, Szörény Rezső: BUÉK!), de igazi népszerűséget a tévé-lektűr hozott számára (Sándor Mátyás). A tévésorozattal szerzett országos ismertséget később saját produkcióiban is kamatoztatni tudta (A Pogány Madonna, Az elvarázsolt dollár) – az olasz-amerikai receptre készült Ötvös Csöpi szériával egyszersmind vidám színfolttal gazdagította a honi műfaji filmezés egykedvű szürkeségét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/11 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9969