KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/november
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Csala Károly: A messzeség – közelről

• Bársony Éva: Maupassant, jutányos áron Útközben
• Almási Miklós: A Holdbeli Öreg Minden szerdán
• Báron György: Kitörés a Vidám Parkba A kis Valentínó
• Faragó Vilmos: Mi bajom a magyar filmmel?
• Bikácsy Gergely: A márvány és az ember
• N. N.: Andrzej Wajda filmjei
• Pap Pál: Varsói beszélgetés Andrzej Wajdával A Márványember magyarországi bemutatója előtt
• Bacsó Péter: Örkény és a Babik-mozgalom Beveztés egy soha el nem készült filmhez
• Örkény István: Babik Forgatókönyv-részletek
• Bacsó Péter: Babik Forgatókönyv-részletek
• Papp Zsolt: Holocaust avagy: a mindennapi élet pszichopatológiája
• Csurka István: Valaki a kamera mögött Családi összeesküvés
• Ablonczy László: Mit ér a film, ha magyar? Beszélgetés Kovács Andrással
FESZTIVÁL
• Iván Gábor: Mi van a szélmalmok mögött? A budapesti holland filmhétről
• Zsugán István: Bolondok, leszbikusok és egy ismeretlen japán Locarno

• Osgyáni Csaba: Mai titkokat felmutatni Beszélgetés Gothár Péterrel
• R. Székely Julianna: Korlátok között, szabadon Portré-vázlatok amatőrfilmesekről
LÁTTUK MÉG
• Urbán Mária: Az elveszett múlt
• Loránd Gábor: Törvénytelen törvény
• Veress József: Ellenségek
• Bende Monika: Dráma a vadászaton
• Gervai András: Az ördög menyasszonya
TELEVÍZÓ
• Honárkay Róbert: A Szentágothai-show Az emberi test és az anatómia
• Pálffy Judit: Öt év, négy film, nulla műsorperc A tévé kísérleti stúdiójáról
• Sík Csaba: Leonardo és Micelangelo a képernyőn
KÖNYV
• Berkes Ildikó: A kortárs filmművészet panorámája
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Semmihasznák

Báron György

Micisapka. Csikk a száj sarkában. És nagyon néznek – valami ilyesmit írt Esterházy Francia film címszó alatt.

Hol van már a micisapka? Ráadásul alig néznek az újabb francia filmekben: mozognak, grimaszolnak, gesztikulálnak inkább. Csak a cigarettacsikk maradt. Ezúttal két kedves párizsi csirkefogó szívja Pierre Salvadori nagyon francia filmjében. Ez az életmód, ez a tengés-lengés a Szajna-parti miliőben, a stúdiónak nevezett kis padlásszobákban, ahol színesek a falak és gomb van az ajtókon, szóval ez a spleen jellegzetesen francia. Fel-felvillan Godard és Truffaut korai remekeiben, kiteljesedik Rohmernél és Rivette-nél, akadémikus alakzatba merevedik Sautet és a nouveau naturel többi alkotójának munkáiban, majd a nyolcvanas években egy pillanatra újra fölragyog, megkésetten és fájdalmasan, Jacques Bral Éjszaka külsőben című filmjében.

Salvadori filmjének néhány jelenete Rohmerre emlékeztet: a vonzások és választások kecses játékára – csak éppen híjával Rohmer formai tökélyének, vaskemény következetességének. A férfibarátság témája Bralt idézi – ám a képsorokból és a történetből hiányzik az Éjszaka külsőben fojtott, szemérmes lírája. Salvadori minden szokott és unt fölösleget belezsúfol a filmjébe, rablást, verekedést, bosszút, ilyesmit, mintha félne attól, hogy két férfihősének lassú története önmagában érdektelen volna. Pedig lehetne több önbizalma, mert nem tehetségtelen, dacára elhibázott, eklektikus filmjének. Két remek színész áll mögötte: François Cluzet, a vérbeli franciás alkatával, és a robosztus kölyök, Guillaume Depardieu, akiről csak a neve árulja el, minő atya-fi. (Fred szerepéért César-díjat kapott. – A szerk.) Rossz hát ez a film, de csöppet sem lenne meglepő, ha alkotója egyszer jó filmmel állna elő, miként tette ezt eddig is oly sok gyöngének mutatkozott francia filmkészítő. Kiknek a jó filmjei egytől-egyig nagyon franciák voltak.

Az eredeti filmcím tömör és pontos, érzékeltet valamit a mű világából: Les Apprentis, azaz Tanulók, méginkább Tanoncok. Valakik azt képzelik, ilyen címmel nálunk film nem eladható. Így lett A felolvasónőből Ártatlan gyönyör, az Ütődöttekből Call-girl ötszázért, a Hátsó utakból Kéjnő Kaliforniába készül. Most pedig itt a legújabb jópofi cím, a Semmihasznák. Hírlik, szinkronizálják a Hamlet új verzióját: A tébolyodott sorozatgyilkos címen kerül a magyar mozikba.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/08 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=326