|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziŐrzők legendájaLovas Anna
Legend of the Guardians: The Owls of Ga'Hoole – amerikai, 2010. Rendezte: Zack Snyder. Írta: Kathryn Lasky regényéből John Orloff, Emil Stern. Zene: David Hirschfelder. Gyártó: Warner Bros. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 100 perc.
Úgy tűnik, mintha az új 3D-s technika legkörültekintőbb vizuális kiszipolyozásához kényszerűen a cselekmény újszerűségéből kellene rabolniuk a készítőknek; mintha a lenyűgöző látvány kitalálása szükségszerűen felemésztené a történetre szánt időt és energiát. Meglepő, hogy amíg készülnek Fel!-hez hasonló animációs remekek, az igazán nagy durranásnak szánt filmek mintha elfelejtettek volna mindent, amit a Pixar óta a nézők is megtanultak: az animáció nem feltétlenül egyenlő a gyerekmesével.
Pedig a kegyetlen, tisztavérű baglyok elleni háború anti-rasszista tanmeséje kiemelkedő vizuális kidolgozottságot mutat, melybe kapaszkodva még a „szegény szülő” is kibekkeli a bő másfél órát – mert szó se róla, ezek a baglyok simogatnivalóan gyönyörű állatok. A történetet pedig már mindenki ismeri az álmodozó legkisebb fiúról, aki most épp a legendás őrzőkhöz szeretne tartozni, és hitetlen bátyjáról, aki a hatalom megszállottjaként épp a másik, a magukat felsőbbrendű baglyoknak tartó Titók oldalán áll. A „tiszták” kegyetlen tervet kovácsolnak a tisztazúzájú őrzők ellen, és uralmuk alá akarják hajtani a világ minden baglyát. Miután Soren megszökik a Titóktól, útközben megismert barátai segítik, hogy figyelmeztetni tudja a veszélyre az őrzőket, és hogy A Gyűrűk Ura tündéinek mesebeli városához hasonló helyen megerősítve a hősökbe vetett hitét ő maga is őrzővé válhasson. Ugyan a giccs határait súroló 3D-s vizuál-kalandok hosszú percekig leköthetik a figyelmet, és a kötelező lökött karakterek révén jó pár poén is garantált, a film megtekintése szigorúan kiskorú felügyelete mellett ajánlott.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1020 átlag: 5.53 |
|
|
|
|