|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziSodrásbanCzirják Pál
Magyar, 1963. Rendezte: Gaál István. Szereplők: Csikós Sándor, Kozák András, Drahota Andrea, Moór Marianna, Zsipi Istvánné. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 81 perc. Gaál István 1963-as alkotása mérföldkő a magyar filmművészetben. A rendező debütáló filmje egyúttal a hazai mozgókép egy új generációjának pályára lépését és ezzel a magyar újhullám elindulását is jelentette. Gaál nem kevesebbre tett kísérletet, mint hogy szerves egységbe foglalja az archaikus motívumvilágot és az avantgárd formakultúrát, a sajátosan helyit és az egyetemes érvényűt. És mert vállalását sikerrel teljesítette, filmje a hazai modernizmusnak is lendületet adott. A Sodrásban egyfelől – nemzedéki helyzeténél fogva – az Álmodozások kora (Szabó István, 1964), a Gyerekbetegségek (Kardos Ferenc – Rózsa János, 1965), a Tízezer nap (Kósa Ferenc, 1965), a Feldobott kő (Sára Sándor, 1968) társa; másfelől sokat hordoz magában abból a formatudatosságból és morális felelősségvállalásból, amely Jancsó vagy Kovács filmjeit jellemzi.
A nyári szünidejük utolsó napjait a Tiszánál töltő fiatalok köré szerveződő cselekmény dramaturgiai gyújtópontja az egyik fiú véletlen halála, amely a többieket önvizsgálatra, kapcsolataik, addigi életük átértékelésére készteti. A Sodrásban így a felnőtté válás eltérő útjainak térképét adja; a történet letisztultsága ugyanakkor igen expresszív, a magyar filmművészetben újszerű formanyelvvel párosul, amely a kamerakezelésben és a vágásban mutatkozik meg. A képkomponálás, a kameramozgások megtervezése, a beállítások asszociatív és ritmikai rendje a filmet vágóként is jegyző Gaál és az itt operatőrként dolgozó Sára sokéves együttgondolkodásának eredménye. Éppen ezt a közös utat érzékelteti a lemezen szereplő két további rövidfilm is. Az 1957-ben készült Pályamunkások avantgárd indíttatású kísérlet, a kisfilmes forma hazai történetének egyik kulcsműve; az 1962-es Tisza – Őszi vázlatok már a Sodrásban közvetlen előtanulmánya, motívumkeresése.
A hazai DVD-kiadás régi adósságát törleszti a Magyar Nemzeti Filmarchívum a Sodrásban megjelentetésével. Nem csupán a magyar újhullám felmutatása szempontjából hiánypótló ez a munka, hanem a rendezői életmű felől nézve is. Gaál Istvántól korábban csak a Bartók Béláról készített tévéfilm, a Gyökerek (1997–2000) jelent meg korongon; játékfilmjei közül azonban ez az első, amely hozzáférhetővé válik. Talán egyszer követhetik majd e filmet a pálya más darabjai is, a Zöldár (1965), a Magasiskola (1970), a Holt vidék (1971). Gaál gondolkodásmódja változatlanul eleven hatású, ezt legutóbb épp egy elsőfilm, Nagy Viktor Oszkár 2009-es Apaföldje is szépen jelezte. Extrák: Rövidfilmek (Pályamunkások; Tisza – Őszi vázlatok); beszélgetés az alkotókkal; audiókommentár; képgaléria. A filmen angol felirat is található.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 871 átlag: 5.6 |
|
|
|
|