|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
DVDAz én XX. századomGelencsér Gábor
Magyar, 1989. Rendezte: Enyedi Ildikó. Szereplők: Dorota Segda, Oleg Jankovszkij, Andorai Péter, Máté Gábor. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 78 perc. Vannak filmek, amelyeket kortörténeti értékük miatt nézünk szívesen újra, s vannak olyanok, amelyeket idõtõl és tértõl független jelentésük miatt. Enyedi Ildikó elsõ egészestés játékfilmjét, az 1989-ben bemutatott Az én XX. századomat mindkét okból érdemes a lejátszóba helyezni. A kortörténeti érték és az egyetemes jelentés ugyanis egybeesik: Enyedi debütálása éppen a korabeli filmes hagyományoktól és stílusoktól való függetlenségével tûnt ki.
Az én XX. századom címben is jelzett nézõpontja nemcsak nagyvonalú történelmi áttekintést, hanem súlyos történetfilozófiát is magában rejt. A XIX–XX. század fordulójáról még izgalmasnak, vonzónak, sõt a felvonultatott technikai találmányoknak köszönhetõen (izzó, távíró, mozi) kifejezetten fényesnek, megismerhetõnek és látványosnak látszott a késõbb „büntetõ századdá” (Jeles András) komorult jövõ. Enyedi vállalt naivitással mutatja be az idõszak eredetvidékét, hogy tudásunk birtokában annál nagyobb legyen a kontraszt: mi lett a biztató kezdetbõl? A súlyos gondolatok ezért jelennek meg – szemben a magyar film gyakran nehézkesen komor hagyományával – ilyen önfeledten szabad, játékos formában.
A születésük pillanatában elválasztott ikerpár egymással gyökeresen eltérõ sorsot kap az élettõl: Dóra nagyvilági szélhámos, Lili szorongó anarchista lesz. Útjaik nem találkoznak – találkoznak viszont a századforduló világának jellegzetes, kíváncsi világutazójával, aki a hol kihívó, hol félénk arcot mutató két(féle) nõi karakterben a teljességet véli felfedezni – pontosabban annak illúzióját, ahogy arra egy tükörlabirintus mágiájának köszönhetõen maga is rájön. A romantikus kalandtörténet az elektromosság, a vasút, a mozi hangulatát megidézõ, ragyogó fekete-fehér képeken szó szerint megelevenedik.
A ragyogást a rendezõ és Máthé Tibor operatõr tehetsége mellett a Magyar Nemzeti Filmarchívumnak köszönhetjük, hiszen a korábbi kiadványokhoz hasonlóan ezúttal is digitálisan felújított kópia került a lemezre. Nem maradtak el az igényes extrák sem: a film angol felirattal, illetve Enyedi és Máthé audiókommentárjával is megtekinthetõ; keletkezéstörténetét a rendezõ által szintén kommentált rövid összeállítás mutatja be; valamint helyet kapott a lemezen Enyedi legutóbbi rövidfilmje, a 2008-as Elsõ szerelem is.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1280 átlag: 5.49 |
|
|
|
|