KERESÉS

ARCHÍVUM/TARTALOM

LAPOZÓ

Év

1979/december

• Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
• N. N.: Radványi Géza filmográfiája
• Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
• Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
• Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
• Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap

• Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
• Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
• Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
• Pünkösti Árpád: Márványaink
• Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
• Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
• Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
• András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
• Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim

• László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A skarlát betű
• Bikácsy Gergely: Élő erők
• Báron György: Hollónegyed
• Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
• Urbán Mária: A kérdés
• Kulcsár Mária: Magánvélemény
• Gyárfás Péter: A vad hattyúk
• Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
• Sólyom András: A forró nyár árnyai
• Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
• Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
• Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
• Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
• Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
• Ökrös László: Októberi esték
• Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
• Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
• Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
• Császár István: A kritika ártalmasságáról
• Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
• N. N.: Posta

bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez

DVD

Ismeri a szandi-mandit?

Czirják Pál

Magyar, 1969. Rendezte: Gyarmathy Lívia. Szereplők: Soós Edit, Schütz Ila, Kállai Ferenc, Kiss Manyi, Sztankay István. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 78 perc.

A magyar film hatvanas évekbeli megújulásában Jancsó Miklós és Kovács András mellett jelentõs szerepet játszottak az évtizedben pályára lépõ fiatalok. És alighogy debütált Gaál István, Szabó István, Rózsa János, Kardos Ferenc, mögöttük máris az alkotók következõ hulláma tûnt fel, köztük filmmûvészetünk néhány meghatározó nõi rendezõjével, Mészáros Mártával, Elek Judittal és Gyarmathy Líviával.

Gyarmathy pályájának nyitódarabja, az Ismeri a szandi-mandit? mindenekelõtt finom humorával tûnik ki, amely a csehszlovák újhullám hangvételét idézõ szatírává teszi a filmet. A történetben egy modern vegyiüzem mindennapjait ismerhetjük meg a nyári gyakorlatra ideérkezõ diáklány szemével. Parodisztikus, helyenként groteszkbe hajlóan tragikomikus epizódok során keresztül tárul fel egy mintatelep korántsem mintaszerû mûködése. A fõmérnök gondolatai az üzem ügyei helyett leginkább csak a hajómodellezés körül forognak; a férfiak naphosszat a nõi zuhanyzónál kukkolnak; talán a portásnõ az egyetlen, aki igyekszik némi rendet vinni a káoszba – nem sok sikerrel.

Bár a csehszlovák újhullám eredményeit a Szandi-mandi nem tudta maradéktalanul adaptálni, Gyarmathy Lívia és állandó alkotótársa, a film forgatókönyvét jegyzõ Böszörményi Géza azok közé tartoztak, akik korán reagáltak Formanék újszerû dramaturgiai eljárásaira. Ez, vagyis a történetkezelés lendületessége, oldottsága és a színészek játékának elevensége tette a Szandi-mandit páratlanul könnyed debütáló munkává. A Magyar Nemzeti Filmarchívum pedig – filmtörténeti sorozatának korábbi darabjaihoz hasonlóan – ezúttal is filológiai igénnyel jelenteti meg a kiadványt.

Extrák: rövidfilmek (58 másodperc; Kilencedik emelet), beszélgetés az alkotókkal, audiokommentár.