|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1979/december
|
• Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
• N. N.: Radványi Géza filmográfiája
• Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
• Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
• Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
• Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
• Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
• Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
• Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
• Pünkösti Árpád: Márványaink
• Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
• Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
• Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
• András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
• Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
• László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A skarlát betű
• Bikácsy Gergely: Élő erők
• Báron György: Hollónegyed
• Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
• Urbán Mária: A kérdés
• Kulcsár Mária: Magánvélemény
• Gyárfás Péter: A vad hattyúk
• Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
• Sólyom András: A forró nyár árnyai
• Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
• Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
• Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
• Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
• Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
• Ökrös László: Októberi esték
• Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
• Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
• Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
• Császár István: A kritika ártalmasságáról
• Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
• N. N.: Posta
|
|
|
 |
|
|
|
|
MoziSzületett gengszterekGéczi Zoltán
Stand Up Guys – amerikai, 2012. Rendezte: Fisher Stevens. Írta: Noah Haidle. Kép: Michael Grady. Zene: Lyle Workman. Szereplők: Al Pacino (Val), Christopher Walken (Doc), Alan Arkin (Hirsch), Julianna Margulies (Nina). Gyártó: Lionsgate / Lakeshore Entertainment. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 95 perc.
Val (Al Pacino) ismét börtönből szabadul,
ezúttal 28 évet ült, sokat gyakorolta már ezt a mutatványt pályafutása során,
most sem fogja elrontani. A kapuban régi cimborája és tettestársa, Doc
(Christopher Walken) várja, akit felettébb kényelmetlen feladattal bízott meg
egykori főnökük: a joviális öregúrrá szelídült bérgyilkosnak 24 órán belül
hidegre kell tennie hajdani partnerét, ezáltal téve pontot egy évtizedek óta
húzódó ügy végére.
Az
ismeretlen forgatókönyvíró (Noah Haidle) anyagát hasonszőrű rendező (Fisher
Stevens) dirigálta le, aki olyannyira megilletődhetett a két színészlegenda
jelenlététől, hogy a kreatív irányítást feladva, feltételek nélkül bízta az öregfiúkra
a film sorsát. Így a játékidő java a karakterépítést szolgálja: Pacino és
Walken kedélyesen évődnek a kamera előtt (inkább rájátszanak a korukra, mintsem
tagadni próbálnák azt), önironikus monológokat szavalnak, faltól-falig
kijátsszák a komikus szituációkat, időnként pedig revolvert ragadnak, hogy régi
vágású úriemberekként igyekezzenek korrigálni az őket mélyen felháborító
erkölcsi kilengéseket. Ugyanakkor a ’70-es években rekedt veteránok számára
értékes támogatást nyújtanak a kiváló mellékszereplők: Addison Timlin imádni
valóan bűbájos pincérlánya és Vanessa Ferlito bosszúszomjas figurája sokkalta
markánsabb és élettelibb, mint maguk a címszereplők.
A Született gengszterek ódivatú
stílusmozi, Al Pacino, Christopher Walken és Alan Arkin természetes lazasággal
hozzák az ízig-vérig cool figurákat, de valamiért mégis olyan érzése van a
nézőnek, hogy mindenki jobban járt volna, ha a három gengszter ifjúkori
kalandjairól készítenek egy valamelyest intenzívebb, ugyanakkor hasonlóan
megfontolt és vagány filmet.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1090 átlag: 5.52 |
 |
|
|
|
