|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziEzerízű szerelemBaski Sándor
The Lunchbox – indiai, 2013. Rendezte és írta: Ritesh Batra. Kép: Michael Simmonds. Zene: Max Richter. Szereplők: Irrfan Khan (Saajan), Nimrat Kaur (Ila), Nawazuddin Siddiqui (Shaikh), Nakul Vaid (Rajiv), Yashvi Puneet (Nagar). Gyártó: UTV Motion Pictures / Dharma Productions / Sikhya Entertainment. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 104 perc.
Az indiai moziról általában nem az elégikus
hangulatokra és a visszafogott érzelmekre asszociálunk, Ritesh Batra elsőfilmje
azonban rácáfol az elvárásokra. Az Ezerízű
szerelem távolról sem tipikus bollywoodi produkció – ezt az európai és
amerikai koproducerek jelenléte is szavatolja –, nem fakad dalra benne senki,
harsány színekkel megrajzolt álomvilág helyett pedig a mumbai-i hétköznapok
szürkeségét próbálja visszaadni. A magyar cím sugallatával ellentétben a két
főhős között sem tombol mindent felemésztő szenvedély, már csak azért sem, mert
személyesen nem is találkoznak egymással. Sorsukat a központi metaforaként (is)
szolgáló ételhordó köti össze: feladója egy fiatal háziasszony, aki
szívvel-lélekkel elkészített kosztjával elhidegült férjét akarja
visszahódítani, az ebéd azonban – a futár tévedése nyomán – egy nyugdíjazás
előtt álló, magányos hivatalnok, Saajan asztalán landol. Az incidens másnap
újból megismétlődik, a két idegen pedig, az ételhordót mozgó postaládaként
használva, levelezni kezd egymással. A véletlen találkozás mindkettőjüket
kirángatja a hétköznapok fásult rutinjából – eleinte csak a triviális gondjaikat
osztják meg, majd egyre inkább kitárulkoznak a másik előtt. Az évekkel korábban
megözvegyült férfi a magánytól és a feleslegessé válás gondolatától szenved,
míg a nőt ingerszegény házassága és hűtlen férje teszi boldogtalanná. A két
ember az anonimitás, a korkülönbség és a fizikai távolság ellenére – vagy éppen
azért – teljesen egymásra hangolódik.
Az Ezerízű szerelmet ezen a
ponton lehetne résmentesen beilleszteni a hollywoodi romantikus filmek
kánonjába, de Batra nem él a kínálkozó hatásvadász megoldásokkal – a
melankolikus hangulatot szentimentalizmus helyett inkább finom humorral oldja.
Filmje a giccsben úszó Nicholas Sparks adaptációk helyett inkább a más
kultúrkörben játszódó, de hasonló húrokat pengető argentin Medianeras párdarabja: a nagyvárosi elidegenedés univerzális
témáját mindkettő különleges, helyi ízekkel fűszerezi, kiemelten ügyelve rá,
hogy az érzelmes történet a fináléban se váljon érzelgőssé.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 669 átlag: 5.73 |
|
|
|
|