|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziA közös szenvedélyBaski Sándor
United Passions – francia, 2014. Rendezte: Fréderic
Auburtin. Írta: Fréderic Auburtin és Jean-Paul Delfino. Kép: Inti Briones.
Zene: Jean-Pascal Beintus. Szereplők: Tim Roth (Blatter), Sam Neill
(Havelange), Thomas Kretschmann (Dassler), Gérard Depardieu (Rimet). Gyártó:
Leuviah Films / Thelma Films. Forgalmazó: MTVA. Szinkronizált. 110 perc.
A világ
talán legkorruptabb nemzetközi szövetségének elnöke úgy akarja megtépázott
imázsát helyreállítani, hogy forgattat egy filmet a szervezet dicsőséges
történelméről. A bérmunkára szerződtet egy másodvonalbeli francia rendezőt, a
főbb szerepekre pedig – hála a 25 millió eurós büdzsének – sikerül olyan
színészeket megnyernie, mint Gérard Depardieu, Sam Neill vagy Tim Roth, aki
magát az Elnököt, a történet igazi főhősét alakítja. Az elkészült filmet végül
Cannes-ban mutatják be, ahol Depardieu és a rendező társaságában a megbízó is
végigvonul a vörös szőnyegen.
Mindez sajnos nem A
közös szenvedély szinopszisa, hanem születésének története. A FIFA
teljhatalmú ura, az újraválasztási kampányára készülő Sepp Blatter valóban
megrendelt egy imázsfilmet, sőt állítólag a szkriptbe is belenyúlt. A
végeredménnyel csak részben az a probléma, hogy egy kétes hírű szervezetet
dicsőít, sokkal kínosabb, hogy ezt ritkán látható dilettantizmussal teszi. A közös szenvedély – és Blatterék –
legnagyobb téveszméje, hogy a FIFA 110 éves múltja filmre kívánkozó alapanyag,
öltönyös vezetői pedig alkalmasak a hősszerepre. Frédéric Auburtin író-rendező
arról szeretné meggyőzni a nézőket, hogy a szövetség története, a
megalakulástól, az első világbajnokság kiírásán át a vezetőváltásokig, tele van
katartikus és felemelő pillanatokkal. Egy Peter Morgan kaliberű forgatókönyvíró
talán képes is lenne dramatizálni az érdekesebb fejezeteket, A közös szenvedély alkotói ellenben csak
a szépre emlékeznek, a valódi, drámai konfliktusok hiányoznak a filmből, ahogy
természetesen a korrupciós botrányokról sem esik szó. A minden életszagot
nélkülöző didaktikus dialógok, a ripacskodó színészek és a primitív
cselekményvezetés láttán akár arra is gyanakodhatunk, hogy az alkotók szándékosan
forgattak egy önparódiába fulladó posztmodern propagandafilmet, így fricskázva
meg a gyanútlan megrendelőt. Innen nézve A
közös szenvedély az elmúlt évek legfergetegesebb komédiája.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 377 átlag: 5.74 |
|
|
|
|