KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/december
• Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
• N. N.: Radványi Géza filmográfiája
• Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
• Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
• Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
• Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap

• Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
• Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
• Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
• Pünkösti Árpád: Márványaink
• Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
• Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
• Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
• András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
• Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim

• László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A skarlát betű
• Bikácsy Gergely: Élő erők
• Báron György: Hollónegyed
• Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
• Urbán Mária: A kérdés
• Kulcsár Mária: Magánvélemény
• Gyárfás Péter: A vad hattyúk
• Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
• Sólyom András: A forró nyár árnyai
• Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
• Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
• Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
• Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
• Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
• Ökrös László: Októberi esték
• Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
• Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
• Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
• Császár István: A kritika ártalmasságáról
• Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Kánikulai délután

Czirják Pál

Dog Day Afternoon – amerikai, 1975. Rendezte: Sidney Lumet. Szereplők: Al Pacino, John Cazale, James Broderick, Charles Durning. 124 perc. Forgalmazó: Warner / ProVideo.

 

Az 1975-ben készült Kánikulai délután – az 1973-as Serpico után – Sidney Lumet és Al Pacino második közös munkája volt. A megtörtént eseményeket feldolgozó, érzékeny társadalmi kérdéseket feszegető, feszült bűnügyi film szinte teljes cselekménye egy rablók, majd rendőrök által ostrom alá vett bankfiókban és környékén játszódik, az elbeszélés azonban egy percre sem veszít intenzitásából. Igaz, már a 12 dühös ember (1957) óta tudhatjuk, hogy Lumet rendkívüli találékonysággal épít fel akár egyetlen szűk térben is összetett konfliktusokat. Gondosan megírt, de a szükséges pillanatokban rugalmasan kezelt forgatókönyv és jó érzékkel kiválasztott színészek – „csupán” ennyi Lumet titka; és ahogy Henry Fonda körül felszikrázik a levegő a 12 dühös emberben, úgy Al Pacino játéka a Kánikulai délutánban szintén visszaigazolja, hogy a rendező immár másodszor döntött mellette.

A Kánikulai délután tehát igazi klasszikus, amely ezúttal Blu-ray-en is filmtörténeti súlyához méltó formában jelent meg. A kép tiszta és részletgazdag, miközben a digitalizálás során nem dolgozták meg jobban az anyagot a kelleténél. Így például megőrződött az operatőr, Victor J. Kemper által alkalmazott naturalisztikus megvilágításból eredő nyersebb színvilág és a helyenként erősebb szemcsézettség. Az eredeti hangsáv is szépen szól; a magyar szinkron – bár a régi iskolát képviseli – ebben az esetben kissé vérszegényre sikerült. Az extrák mennyisége és minősége azonban bőségesen kárpótol ez utóbbi hiányosságért.

Extrák: A film kapott egy teljes rendezői audiokommentárt, amelyből az előkészítés és a forgatás minden részletére fény derül. Ha esetleg ez nem lenne elegendő, találunk a lemezen egy négy részre osztott, közel egyórás, magyarul is feliratozott dokumentumfilmet, mely többek között a forgatókönyvíró, a producer, a fontosabb szerepeket játszó színészek és a rendező megszólaltatásával rekonstruálja lépésről lépésre e mestermű megszületését. Ennek első fejezete a történet megtalálásának és filmre írásának titkaiba avat be, a második a szereposztás miértjeit és a forgatást megelőző próbafolyamatot járja körül, a harmadik magát a forgatást mutatja be, míg a negyedik a vágást és az elkészült mű fogadtatását. Az utólagos reflexiókat két korabeli anyag, egy rövidebb werkfilm és egy eredeti mozielőzetes egészíti ki.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/01 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12558