|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziA dzsungel könyveKránicz Bence
The Jungle Book – amerikai, 2016.
Rendezte: Jon Favreau. Írta: Rudyard Kipling regényéből Justin Marks. Kép: Bill
Pope. Zene: John Debney. Szereplők: Neel Sethi (Maugli). Gyártó: Walt Disney
Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 100 perc.
Rudyard Kipling 1894-ben
kiadott dzsungelnovellái Korda Zoltán adaptációiban hódították meg a mozivásznakat:
a fiatalabb Korda testvér részt vett az 1937-es Elefántfiú rendezői munkálataiban is, öt évvel később pedig már A dzsungel könyve címen készített
hollywoodi filmváltozatot. Ahogy a ‘42-es Korda-film, úgy a máig népszerű
Disney-verzió is a Maugli testvérei
című elbeszélést emelte ki a kötetből, amelyben a farkasok nevelte kisfiú
állatbarátai segítségével legyőzi a dzsungel békés népét terrorizáló tigrist,
Sir Kánt.
Jon Favreau (Vasember) idei rendezése inkább a
klasszikus rajzfilm adaptációja, mint Kiplingé. Az örökzöld slágerek dallamai,
illetve a komikus és thrillerbe hajló jelenetek váltakozása egyaránt az egész
családot célzó, ám Kipling elbeszélésének egy-egy kíméletlenebb epizódját is
megtartó Disney-mozit idézik. Ez a stratégia azzal jár, hogy a film inkább
részleteiben hatásos: Balu medve jópofa bemutatkozása vagy a menekülés Lajcsi
király majmai elől egyaránt remek szekvenciák, a road movie-szerkezetben
azonban gyengül a központi konfliktus, nem kerülnek igazán magasra a tétek.
Amíg Kipling könyve
egyszerre volt érthető a gyarmati sorban tartott Indiához címzett ódaként és
olcsó egzotikumot kínáló gyerekmeseként, addig Favreau munkájának legfőbb
érdeme, hogy felvonultatja a digitális képalkotás legújabb eredményeit – az új Majmok bolygója-filmekben és a Pi életében kikísérletezett technikával
Balu és Bagira minden korábbinál élethűbb mimikát és bundát kaphattak. Ám a
film semmit nem kezd azzal az ellentmondással, hogy a legmodernebb számítógépes
effektusokkal ébreszt nosztalgiát az ősi, romlatlan természet idillje iránt. Az
ember hozta tűz „vörös virágában” nem nehéz a komputeranimáció mesterséges
csodájára ismerni, márpedig így a tanulság is óhatatlanul hamisnak tűnik.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 15 átlag: 4.8 |
|
|
|
|