|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziEgy szó mint száz: szerelem!Szalkai Réka
Lang
historie kort – dán, 2015. Rendezte: May el-Toukhy. Írta: Maren Louise Kaehne.
Kép: Rasmus Vidabaek. Szereplők: Jens Albinus (Max), Norma Omega Mengers
Andersen (Fillipa), Leonard Georg Antonakakis (Hugo), Nadia Auda (Gaest).
Gyártó: Miso Films. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 100 perc.
A dán
film évtizedek óta sokat köszönhet az amerikai mozinak, és ez May el-Toukhy
filmjénél sincs másképp. Akár a tengerentúli romkomok sorát is gazdagíthatná az
alkotás, amely egy koppenhágai baráti társaság harmincas-negyvenes évüket
taposó tagjainak történetét meséli el. Hősnője, Ellen a film elején az egyetlen
szingli a csapatban, jobban mondva titkos szeretője van, Sebastien, aki viszont
– szokás szerint – családos ember. Majd jön az esetlen Max (Jens Albinus, Lars
von Trier egykori Főfőnöke), és Ellen pont addigra jön rá, hogy ő az igazi,
mire az már majdnem késő. Mindemellett persze a barátok élete is alakul: akad
válás, halál és születés is May el-Toukh rendezőnő filmjében, aki az
eseményeket igen ügyesen olyan családi ünnepek, baráti összejövetelek köré
szervezi, mint egy esküvő vagy épp egy névadó ünnepség. A jól sikerült
forgatókönyvben sajnos akadtak előre sejthető poénok is (például a kutya
eltűnése és a keresőhadjárat), mégis kiszámíthatóságuk ellenére jót tudunk
mulatni a jeleneten, mint ahogy az egész filmen is.
Külön
említést érdemel Trine Dyrholm figurája, aki leszbikus párkapcsolatban él és
így két gyermek „apja.” Ő az a szereplő, aki görbe tükröt tart a többiek, főleg
Ellen elé, amikor úgy érzi, nem a megfelelő irányban haladnak a dolgaikkal,
miközben a saját élete se mindig alakul felhőtlenül. Az improvizációs színházon
felnövő Dyrholm maximális természetességgel adja azt a figurát, aki sohasem
hagyja, hogy a világ és a film leüljön. Alakja tele van emberséggel, és
szeretettel, mint ahogy az egész film is. Az Egy szó mint száz: szerelem! minden társadalmi és politikai
mondanivaló nélkül helyezi be történetét egy baráti társaság mikrovilágába,
ahol a sértődések és nehéz pillanatok ellenére is összetartozás és elfogadás
uralkodik.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 3 átlag: 7.33 |
|
|
|
|