KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/december
• Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
• N. N.: Radványi Géza filmográfiája
• Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
• Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
• Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
• Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap

• Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
• Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
• Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
• Pünkösti Árpád: Márványaink
• Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
• Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
• Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
• András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
• Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim

• László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A skarlát betű
• Bikácsy Gergely: Élő erők
• Báron György: Hollónegyed
• Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
• Urbán Mária: A kérdés
• Kulcsár Mária: Magánvélemény
• Gyárfás Péter: A vad hattyúk
• Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
• Sólyom András: A forró nyár árnyai
• Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
• Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
• Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
• Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
• Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
• Ökrös László: Októberi esték
• Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
• Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
• Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
• Császár István: A kritika ártalmasságáról
• Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Pattaya

Varró Attila

Pattaya – francia, 2016. Rendezte és írta: Franck Gastambide. Kép: Renaud Chassaing. Zene: Eric Neveux. Szereplők: Franck Gastambide (Francky), Malik Bentalha (Krimo), Anouar Toubali (Le Nain), Ramzy Bedia (Reza), Gad Elmaleh (Marokkói). Gyártó: Gaumont / Mandarin Films. Forgalmazó: Cinetel Kft. Szinkronizált. 92 perc.

 

Kevés kisebbség sorsa keserűbb a filmvilágban a törpékénél, egyformán zsákmányolja ki őket a tömegfilm kötelező poénforrásként bulifilmektől zsánerparódiákig, és a művészfilm minden valamirevaló álomjelenet szürreális epizódfigurája gyanánt. A francia komikus Franck Gastambide nagysikerű webfilm-sorozata (Kaira Shopping) óta önjelölt emancipátora a mélynövésűeknek: egyfajta szerzői tettestársként tekint visszatérő lakótelepi liliputi-karakterére, aki acélos elszántsággal küzdi magát a csúcsra, lenézett házikedvenc státuszból übermensch-é üdvözülve. Míg a 2012-es év legnézettebb francia filmjét jelentő Pornó a házban szexmániás hüvelymatyija egy pornó-demo elkészítésének hétvégi kalandszériája végén nagymenő felnőttfilm-sztárként hagyja maga mögött örökkamasz lúzertársait, a tavalyi Pattaya hasonszőrű balek-vígjátékának Korán-faló tökmagja a hírhedt thaiföldi szexparti-város poklában edződik Mini Van Damme-á, miután ingyenüdülésre vágyó ügyefogyott cimborái a háta mögött benevezik a helyi törpe thai-boksz bajnok elleni élet-halál mérkőzésbe.

A Pattaya kisszámú erényei között hiába keresnénk műfaji természetűeket (elsősorban altesti gegekre és nemi/faji sztereotípiákra kihegyezett taplókomédiája nagyjából a Másnaposok 2. kudarcba fúlt vakrandevúja a filippínó Weng Weng-filmparódiákkal), humorának csekélyke szubverziója kimerül abban, hogy ezúttal csupa arab karakterre bízza a hagyományosan fehér bunkókra szabott „harmadik világ”-alázást, a karakterek szerethetősége pedig nagyjából a fertőző vérhaséval vetekszik (beleértve a főszerepben feszítő író-rendezőt is). Ám az őszinte törekvés mellett, amellyel Gastambide szimpla dwarfsploitation helyett annak lánglelkű kritikáját kínálja nézőinek, minden más ellenvetés jócskán eltörpül – ami talán nem számít elég magasröptűnek a hobbitok és umpalumpák nagyformátumú szerzői bravúrjaihoz képest, de ebben a műfajban bizony a kicsit is becsülni kell.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/02 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13087