KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/december
• Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
• N. N.: Radványi Géza filmográfiája
• Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
• Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
• Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
• Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap

• Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
• Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
• Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
• Pünkösti Árpád: Márványaink
• Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
• Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
• Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
• András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
• Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim

• László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A skarlát betű
• Bikácsy Gergely: Élő erők
• Báron György: Hollónegyed
• Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
• Urbán Mária: A kérdés
• Kulcsár Mária: Magánvélemény
• Gyárfás Péter: A vad hattyúk
• Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
• Sólyom András: A forró nyár árnyai
• Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
• Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
• Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
• Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
• Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
• Ökrös László: Októberi esték
• Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
• Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
• Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
• Császár István: A kritika ártalmasságáról
• Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Volt egyszer egy Szíria

Barkóczi Janka

Insyriated – belga-libanoni, 2017. Rendezte és írta: Philippe Van Leeuw. Kép: Virginie Surdej. Zene: Jean-Luc Fafchamps. Szereplők: Hiam Abbass (Oum Yazan), Diamand Bou Abboud (Halima), Juliette Navis (Delhani). Gyártó: Altitude 100 / Films Boutique / BE TV. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 85 perc.

Az örökkévalóságba nyúló szíriai polgárháború minden fájdalma és monotóniája egyetlen lakásba sűrűsödik. A szebb napokat látott damaszkuszi otthon terei és tárgyai szinte ontják magukból a kilátástalanságot és a szorongást. A kamera riadtan szalad szobáról szobára, és mindenhol egykor harmóniában élő családtagokba és átmenetileg ide menekült idegenekbe botlik, akik kényszerű egymásra utaltságban próbálják túlélni a környéken zajló súlyos harcok átvonulását.

Philippe Van Leeuw, aki operatőrből lett rendező, mesterien megalkotott, hosszú felvételekre komponálja meg a kamarajáték jeleneteit, melyekből egyszerre árad a rendkívüliség és a banalitás. A képfolyam a lakásban szinte teljesen magukra maradt nők körül kering, akiket a régió ragyogó tehetségei formálnak meg. A tér és a történet középpontjában a nálunk leginkább talán a Citromfából ismert sztár, a ház kemény úrnőjét alakító izraeli arab Hiam Abbass áll, aki az utolsó pillanatig ragaszkodik ahhoz, amit egy élet kemény munkájával megteremtett. A szikár vonású Abbass minden rezdülése végsőkre elszánt és hiteles, benne egy érett, nagy színésznőt látunk a karrierje csúcsán. A pályája elején álló fiatal libanoni díva, Diamand Bou Abboud szintén a szemünk előtt, megrázó módon válik egyik pillanatról a másikra törékeny kamaszlányból traumatizált asszonnyá.

A konyha, nappali és hálószoba falai közé szűkült világba kintről csak az átrepülő helikopterek, robbanások és gépfegyverek zaja szűrődik be, mégis minden pillanatban érezzük a veszély valóságát. Bár a Volt egyszer egy Szíria távolról sem tökéletes film, a zenehasználat például olykor tolakodó és keresett, mégis jeges kíméletlenséggel villant fel valamit abból a borzalomból, mely a lakásban és a lakáson kívül élőket egyszerre nyomasztja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/12 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13483