|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziViszlát, Christopher Robin!Fekete Tamás
Goodbye
Christopher Robin – brit, 2017. Rendezte: Simon Curtis. Írta: Frank
Cottrell-Boyce és Simon Vaughan. Kép: Ben Smithard. Zene: Carter Burwell.
Szereplők: Domhnall Gleeson (Milne), Margot Robbie (Daphne), Kelly Macdonald
(Olive), Will Tilston (Christopher Robin). Gyártó: DJ Films / Gasworks Media.
Forgalmazó: ADS Service. Feliratos.
107 perc.
A híres írók életét és főművük megszületését elmesélő
filmek az utóbbi időben feltűnő gyakorisággal nyúltak a gyerekszobák
könyvespolcára inspirációért; a Viszlát,
Christopher Robin bő egy évtized alatt immár a negyedik hasonló témájú biopic, ráadásul az ifjúságnak szóló
alapanyag mellett még az is közös mindegyikükben, hogy a vizsgált irodalmi
alkotás a múlt század első évtizedeiben, Angliában született meg. Ám
a Pán Péter, Nyúl Péter és Mary Poppins alakjának – sokszor csupán másodlagos jelentőségűként
használt – megteremtését elmesélő filmekkel szemben a Viszlát, Christopher Robin jóval komlexebb módon mondja el az Opus
Magnum megszületését.
Simon Curtis filmje némileg előnyös helyzetből indul,
hiszen köztudott, hogy Róbert Gida alakját a Micimackó szerzőjének gyermeke ihlette. A rácsodálkozás gesztusa
helyett így elmerülhet a körülményekben, elsősorban az I. világháború és a
francia hadszíntér sokkját megtapasztalt és íróként is új utakat kereső Milne
alakjában, valamint apa és fia kapcsolatában. A Micimackó eszerint nem csupán a szeretetét és apai teendőit
helyenként kicsit sután ellátó férfi számára kínált kapcsolódási pontot a
fiához, de a fronton átélt traumák elfelejtésében is segített a közösen
megálmodott és benépesített Százholdas Pagony, ahol a lövészárkok állandó
rovarzümmögésének hangja már a méhek döngicséléseként hallható. Curtis azonban
legalább ennyire fontosnak tartja mindazt, ami a könyv megjelenése után
következett: azt az állandó reflektorfényt és népszerűséget – valamint a fiktív
szereppel való azonosítást –, amelytől már korábbi rendezése, az Egy hét Marilynnel Monroe főhőse is
igyekezett minden lehetséges módon megszabadulni. Így lesz a cím nem a
valóságos Robintól, hanem a regénybeli Róberttől való búcsú.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|