|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
MoziSzörnyek és szerelmekPethő Réka
Il racconto dei racconti
– olasz, 2015. Rendezte: Matteo Garrone. Írta: Massimo Gaudioso, Edoardo
Albinati és Ugo Chiti. Kép: Peter Suschitzky. Zene: Alexandre Desplat.
Szereplők: Salma Hayek (Longtrellis királynője), John C. Reilly (Longtrellis
királya), Vincent Cassel (Strongcliff királya), Toby Jones (Highhills királya),
Shirley Henderson (Imma). Gyártó: Archimede / Le Pacte / Rai Cinema.
Forgalmazó: Pannónia Entertainment. Feliratos.
134 perc.
A klasszikus mesék
Hollywoodban divatos látványorientált újramesélésének margóján az olasz Matteo
Garrone kifordítja az ismert mesei helyzeteket és egy egészen másféle
történetet mond el a Szörnyek és
szerelmek három szálon futó cselekménye során. Királyok és királynők
vágyainak, perverzióinak abszurd beteljesülését látjuk, tengeri szörnyeket
ölnek meg, hogy aztán a szívüket egy szűz főzze meg, hegyi ember tartja fogva a
hercegnőt a mesék meséjében. Nem éppen gyerekeknek szól a Pasolinit és Fellinit
idéző bizarr alkotás, amelyben többek között egy csúnya öregasszony saját
bőrének lenyúzatásától sem riad vissza, ha az a fiatalság ígéretével kecsegtet.
A film alapjául
Giambattista Basile 17. századi tündérmeséi szolgálnak – a Pentameronban összegyűjtött elbeszélések és az olasz író karakterei
ihlették később, gyerekközönséghez finomítva, Hamupipőke és Aranyhaj
történeteit is. Ezeknek a meséknek a nyers változatát látjuk viszont, amelyek
nem mentesek sem az erőszaktól, sem a csodás elemektől, mégis a legfőbb
összetartó erő közöttük az emberi gyarlóság. Látunk egy teherbe esni képtelen
királynőt, aki bármilyen áldozat meghozatalára képes, hogy gyermeke szülessen,
ám mikor végre teljesül a vágya, a fiatal hercegnek boldogtalan életet teremt
kisajátító és önző szeretetével. Highhills királya ezzel szemben egy bizarr
bolha nevelgetésére áldozza összes szeretetét, ugyancsak boldogtalanná téve a
lányát, akinek sorsával olyannyira nem foglalkozik, hogy utódját végül egy ogrénak
kénytelen odaígérni. A harmadik szálon két idős és csúnya nővér megy el a
végsőkig, amikor a buja király szerelmének megszerzése a tét, feláldozva
mindent egészen a bukásig. Az egyszerű, mégis látványos képi világgal elmesélt Szörnyek és szerelmek végig feszengésre
készteti a nézőt, miközben megalkotja az intellektuális művészfilm-tündérmese
műfajának talán egyetlen képviselőjét.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|