|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
DVDA bátrak háborújaKovács Patrik
USS Indianapolis: Men of
Courage – amerikai, 2016. Rendezte: Mario Van Peebles. Szereplők: Nicolas Cage,
Tom Sizemore, Thomas Jane. Forgalmazó: Bontonfilm. 128 perc.
Az amerikai
haditengerészet nehézcirkálóját, a USS Indianapolist – mely Truman elnök titkos
parancsát teljesítve az első éles bevetésre szánt atombomba alkatrészeit
szállította Tinian csendes-óceáni szigetére – 1945 nyarán elsüllyesztette egy
japán tengeralattjáró. Az áldozatok napokon át hánykolódtak a nyílt tengeren, s
nem csupán a növekvő víz- és élelemhiánnyal kellett dacolniuk, de a mélyben
emberhúsra éhes cápák garmadája várta őket. Az 1200 fős legénység csupán
negyede élte túl a vérfagyasztó tortúrát. Mario Van Peebles A bátrak háborúja című darabja a hírhedt
katasztrófa mozgóképes mementója kíván lenni, és bár témaválasztása súlyos, sőt
némiképp még eredeti is – a tragédiát mindössze egyetlen tévéfilm dolgozta fel
negyedszázaddal ezelőtt –, az anyagkezelésről mindez már korántsem mondható el.
Sajnos a rendező
képtelen ésszerűsíteni a sok helyütt túlírt, s egyébiránt is obskúrus
forgatókönyvet: A bátrak háborúja unalmas
B-movie, melynek cselekménye ólomlábakon halad előre még annak ellenére is,
hogy a műfaji orientáció legalább háromszor térül el a kétórás játékidő során.
Filmünk kezdetben szívszaggató melodráma és háborús akciófilm kevercse, hogy
középtájon enyhe horrorral fűszerezett túlélőthriller váljék belőle, a zárlat
pedig velős bírósági drámába forduljon. Van Peebles hatástechnikai szempontból
is kudarcokat halmoz: az akciójeleneteket a nyers, félkész CGI-technika teszi
hamissá, míg a cápatámadások hevenyészve építgetett feszültségét a gépiesen
ismétlődő, ezért teljesen izgalommentes sokkeffektek döntik romba. A mozi
szakajtónyi karakterrel zsonglőrködik, de egyikben sincs lehetőség mélyre ásni,
viszont nem marad el a Michael Bay Pearl
Harborjából kölcsönzött, kliséktől hemzsegő szerelmi háromszög-helyzet. A
dramaturgia súlypontozása is egyenetlen, ami egyebek mellett azért is probléma,
mert McVay kapitány (Nicolas Cage) peréből kellő figyelemmel igazán érdekfeszítő
aspektust lehetett volna formálni. Az alkotók bizonyára arra alapoztak, hogy az
Indianapolis-eset kollektív emlékezetbeli beágyazottsága viszonylag nagy, és a
kiváló alaptéma majd szárnyakat ad a produkciónak. Tévedtek. Aki az események
valóban minőségi játékfilmes reprezentációjára kíváncsi, az továbbra sem tehet
egyebet, minthogy újranézni Spielberg klasszikusának, A cápának hátborzongatóan zseniális csúcsjelenetét, melyben a
veterán matróz, Quint (Robert Shaw) eleveníti fel a szomorú sorsú hadihajó
históriáját.
Extrák: Nincsenek.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|