KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/december
• Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
• N. N.: Radványi Géza filmográfiája
• Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
• Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
• Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
• Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap

• Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
• Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
• Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
• Pünkösti Árpád: Márványaink
• Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
• Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
• Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
• András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
• Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim

• László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A skarlát betű
• Bikácsy Gergely: Élő erők
• Báron György: Hollónegyed
• Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
• Urbán Mária: A kérdés
• Kulcsár Mária: Magánvélemény
• Gyárfás Péter: A vad hattyúk
• Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
• Sólyom András: A forró nyár árnyai
• Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
• Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
• Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
• Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
• Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
• Ökrös László: Októberi esték
• Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
• Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
• Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
• Császár István: A kritika ártalmasságáról
• Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Gotti

Benke Attila

Gotti – amerikai, 2018. Rendező: Kevin Connolly. Forgatókönyv: Lem Dobbs, Leo Rossi. Kép: Michael Barrett. Szereplők: John Travolta (John Gotti), Spencer Lofranco (Gotti fia), Kelly Preston (Victoria Gotti), Stacy Keach (Neil Dellacorce), Pruitt Taylor Vince (Angelo Ruggiero). Gyártó: Emmett/Furla/Oasis Films. Forgalmazó: Big Bang Media Kft. Szinkronizált. 105 perc.

 

Akár a valódi Al Caponét és a fiktív Don Corleonét, úgy gyilkosságai és piszkos ügyei ellenére a nyolcvanas években csúcsra törő New York-i John Gottit is igencsak kedvelte a nép a látszólagos közbiztonság megteremtése miatt. A sztárbűnöző élettörténetében benne volt egy izgalmas gengszterfilm lehetősége, azonban a John Travolta nevével fémjelezett Gotti sajnos nem lett az.

A maffiavezér életét már több dokumentum- és játékfilm feldolgozta, a leghíresebb a HBO által gyártott 1996-os Gotti, melyért a címszereplőt alakító Armand Assante méltán kapott Emmy-díjat. Kevin Connolly aktuális gengszterdrámája a HBO-tévéfilmmel ellentétben nem annyira a bűnöző felemelkedés-bukás történetére, hanem John Gotti és családja (legidősebb fia) kapcsolatára helyezi a hangsúlyt. A legújabb Gotti az időben ugrálva mutatja be a vezér hatalom felé vezető útját, a hírhedt Gambino-szindikátus megszerzésének folyamatát és a nagyfőnök bukását. Ám A keresztapát vagy a Nagymenőket idéző párhuzamos vágásokon és John Travolta megnyerő, bár egyoldalúan agresszív alakításán kívül semmi érdekes nincs a Gottiban. A film alkotói nem tudták eldönteni, hogy a Nagymenőket, A keresztapát vagy az 1983-as A sebhelyesarcút tekintik mintának a főhős megírásakor, és abban sem voltak biztosak, hogy családi gengszter-melodrámát vagy kemény szindikátusfilmet szeretnének készíteni. Ráadásul a Gotti híján van egy erős antagonistának, így amit a címszereplő professzionális életében tesz, súlytalan, sőt unalmas. És a gengszter hezitáló fia is egydimenziós karakter, ezért az őt alakító Spencer Lofranco sem tudja érdekessé tenni a figurát, mindvégig kétségbeesett arccal bámul Travoltára. Vagyis John Gotti nevével ellentétben ez a gengszterfilm valószínűleg gyorsan eltűnik a süllyesztőben, és a Szombat esti láz egykori sztárjának, John Travoltának a Ponyvaregény után nem ez lesz a második nagy visszatérése.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13742