|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégMcDagadszNevelős Zoltán
Morgan Spurlock a dokumentumműfajban elérhető alkotói jelenlét legvégső fokát valósítja meg: nemcsak kérdezőként tűnik fel, és nemcsak a film készítését teszi filmje témájává, de egyenesen a saját bőrét viszi a vásárra, mint Frank Cole Élet halál nélkül című filmjében, melyben egyszemélyes Szahara-átszelő túráját örökítette meg (a második ilyen expedícióján végül sivatagi rablók gyilkolták meg). Az elsőfilmes Spurlock ennél hétköznapibb vállalást tesz, ami mindazonáltal igen komoly veszélyeket rejt magában egészségére nézve. Az amerikai (túl)étkezési szokások és a gyorséttermi koszt egészségtelenségét leleplezendő egy hónapig szigorú McDonald’s-diétát fogad, és közben folyamatosan vizsgáltatja magát orvosokkal és étkezési szakértőkkel. A szuperméretű hamburgerek, sültkrumplik és kólaadagok – vagyis zsír-, finomliszt- és cukortömegek – jóvoltából végül nemcsak meghízik, de komplex anyagcserezavarokra is szert tesz.
Az üzenet lényegét tekintve a film nem mond többet, mint amit a Magyar Televízió híradójának a napokban két percben sikerült elmondania: Magyarországon túl sok a kövér ember, és már a gyerekek is túltápláltak, ennek oka pedig a helytelen étkezés és a mozgáshiány. Amerikában minden nagyobb, több a gyorsétterem, többen járnak oda, és az adagokkal együtt a hájszövetek is szuperméretűek. Ennek látványa már önmagában lenyűgöző, ám a Michael Moore-i ambíciókkal is megáldott Spurlock egy kis összeesküvéses szálat is sző az ügybe: a gyorséttermi hálózatok már az iskolai étkeztetésbe is betették a lábukat, nem is beszélve a legkisebb gyerekeket megcélzó reklámfogásokról. A film helyenként bántóan hatásvadász, figyelemfelhívó szerepét azonban nem lehet eltagadni. A Sundance fesztiválon aratott siker és rendezői díj után a McDonald’s felfüggesztette a szuperméretű adagok akcióját és több iskola átdolgozta étkeztetési programját, de ennél is fontosabb, hogy a nézőt ráébresztheti, az ő felelőssége, hogy mit gyömöszöl a torkába.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1491 átlag: 5.44 |
|
|
|
|