|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégA tuti balhéTamás Amaryllis
A technikai civilizáció jeles tudoraként remekel – bírák, bűnözők, balekok univerzumában – Kim Basinger. Szellemi fölényével, intellektuális szépségével adu-Ásznak számít egy meghiúsult, majd hat évvel későbbre prolongált banki manipulációban. Fürge, mint a csík, dacol magassággal, rottweilerekkel. Maga a megelevenedett áramvonalas adatbázis, elektronikus pénztárca és mikroprocesszor. Hamisítatlan, akár egy Smart Card. Egyszóval: toplistagyőztes bankrabló. Ha mattot kellene adnia egy Deep Blue sakkozógépnek, a verseny valószínűleg a kompjuter vereségével végződne.
Hat esztendőnyi, nevelőintézetben letöltött büntetését követően életének értelmet és méltóságot igyekszik teremteni. Esélyei a nullával egyenlőék. Volt férje halálhírét költötte fiuk, Patrick előtt, a kirendelt pszichológusszakértő új család alapítását indítványozza „mély empátiával”, a korrupt nevelőtiszt cinikusan gátolja munkahelykeresésében. McCoy újra harcba kezd, amikor tisztázza magában, hogy fia a legfontosabb számára. Hatékony akciót tervez, kombinálja a hagyományos módszereket s az új médiumot. Képességein majdnem kifognak a rafinált csalók fondorlatai. A vircsaft végére azonban McCoy „megcincogtatja az egeret”: résnyire hagyja a XXI. század kompjuterajtaját (s egyúttal bezárja az Atlanta Bank széfjét.)
Kim Basinger megtört tekintete, önironikus alakítása ugyanolyan őszinte, vibráló, mint amikor megismertük két évtizede: a Most és mindörökké epizódszerepében, Prewitt közlegény szerelmeként.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1394 átlag: 5.33 |
|
|
|
|