|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégJurassic Park 3.Elek Kálmán
Isten hozta Spielberg vidám- és őslényparkjában! Erre az attrakcióra már kétszer befizettük a gyereket (a bennünk lévőt, a rajtunk kívülit), eddig jól szórakoztunk, volt kukorica és kóla, guvadt a szemünk, képeskönyvekből és kifestőkből ismerős őslények rohangáltak jobbra-balra, tehetséges karakterszínészek statisztáltak a látványnak – ritkán ásítottunk, s ez már jó, megérte. Mágusunk, tanítónk és minden jó ügy bajnoka ezúttal, egyéb elfoglaltságai miatt – Kubrick örökül hagyott vázlataiból forgatott ízlésficamos, önmaga fontosságától elbűvölt filmet – megbízható kollegája (Joe Johnston – Rocketeer) kezébe adta az irányítást, hogy újra megnyílhasson Miki Mókatára, na meg a pénztárcánk. Őslények jobbról-balról – eddig ismerős. Nini, papa, az ott repül, az meg úszik, az meg ott Indiana Jones, ja, mégsem, csak a kalapja (a kalap alatt egy jobb sorsra érdemes ausztrál színész)!
A mester nagy újítása: a harmadik rész ragadozói már nemcsak vérszomjas dögök, ó nem kérem, ezek a sátánfajzatok megfontolt stratégák, kommunikációs hálózatuk fejlett (a korszellem!), csapdába csalnak, csatasorba rendeződnek, és csak akkor ölnek, ha már biztosak a dolgukban (nagyvállalati stratégia!). Egyre ijesztőbbnek tűnnek, egyre több az emberi vonásuk. Hogy mire emlékeztetnek leginkább? Képzelj hozzájuk öltönyt nyakkendővel, s megtudod. A Jurassic Park harmadik része a sorozat eddigi leghatásosabb darabja.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1342 átlag: 5.39 |
|
|
|
|