|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégThelma és LouiseKoltai Ágnes
Thelma és Louise afféle női cowboyok; végigszáguldoznak fél Amerikán, betérnek néhány csehóba, hogy felhajtsanak egy-két pohárral, lopnak az élelmiszeráruházból, ha elfogyott a pénzük, az országúton bátran felveszik a versenyt akármelyik úrvezetővel, s a fegyvert is meglehetősen ügyesen forgatják.
Thelma és Louise barátnők; az előbbit nem akarja elvenni link, álmodozó barátja, az utóbbit kis híján megőrjíti betegesen pedáns férje. Két amerikai cow-girl ilyenkor nekivág a végtelen útnak, hátha valami jó kis kalandba keveredhet, így is lesz.
Thelma és Louise elnyomott nők, akik kínjukban hasonló agresszivitással vesznek elégtételt. Kedvtelve lőnek, ha picit bepörögnek. De szívesen kokettálnak „vidéki fiúkkal”, s még szívesebben nevetik ki őket, végtére is ostoba fajankók, fantáziátlan csirkefogók, s csak a kalandot keresik. A lányok is, de ezúttal ezt csak nekik lehet.
A Thelma és Louise női road-movie; legújabb filmje annak a Ridley Scottnak, aki az Aliennel (A nyolcadik utas: a halál) a leghírhedtebb rendezők, a Fekete esővel pedig a legbátortalanabb ijesztgetők asztaltársaságát bővítette. Scott ezúttal a country-zenészekkel kokettált –, merthogy a fegyverforgató frusztrált hölgyek történetében mégiscsak a zene a legjobb. Meg a szőrén megült autó, a tucatszám fogyasztott sör és a Grand Canyon. Ne mondják, hogy nincs új a nap alatt!
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 3004 átlag: 5.49 |
|
|
|
|