|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégA szerelem hálójábanLémy Benkő Attila
A Fox-család csúnya, nagy és arctalan könyvhálózata terjeszkedik, el akarja nyelni a környék 42 éve bejáratott kedves gyerekkönyvesboltját. A plázák világából úgy látszik Amerikában sem mindenkinek a színes léggömbös, flitteres ’hepi’ bevásárlás marad vissza esszenciaként, habár a film hangulatavétele könnyed, vígjátékszerű.
Joe Fox az Interneten egyre bensőségesebb viszonyba kerül egy hölggyel (kukacos címe ’Shopgirl’), az email-jelenség mindinkább vonzóbbá válik a számára s viszont. Semmi konkrét adattal nem rendelkeznek egymásról, fogalmuk sincs, hogyan nézhet ki a másik, csak mi, nézők tudjuk, hogy ’Shopgirl’ nem más, mint a fenyegetett kis könyvesbolt tulajdonosnője, Kathleen. Izgatottan tekintünk első személyes találkozásuk elé, ám a harmadik negyedben a film sajnos taktikát vált. S ettől a ponttól néhányan talán végképp „igazságtalannak” fogják tartani Kathleen és Joe Fox erőviszonyait. Az óvatos Fox ugyanis megtudja, kivel is levelezik valójában. Először kétségbeesik, majd megkezdi a kis boltocska bekebelezésével párhuzamos ellenakcióját.
Annak ellenére, hogy a két embert a számítástechnika vívmányai vezetik el egymáshoz, a régi dolgok nem veszítenek erejükből. Az öreg Fox szívesen emlékezik arra az időre, amikor még bélyeget kellett a levélre ragasztani, Joe rajong A keresztapáért, Kathleen pedig a Büszkeség és balítéletért. Ezért is figyelemre méltó, hogy a sztori alapja egy 1940-es László Miklós-film, melynek címe azonos Kathleen könyvesboltjának nevével: Shop Around The Corner.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1391 átlag: 5.47 |
|
|
|
|