|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégMimic – A júdás fajVarró Attila
A keresztény világban egy évezrede elterjedt teizmus szerint Isten a természet felett álló mindenható lény – egyszerre teremtője, irányítója és végső célja a világegyetemnek. Az új millennium küszöbén az ezeréves tanok ismét időszerűvé váltak, Isten helyébe azonban az Ember lépett, vállára véve a várva-várt csúcspozíció valamennyi terhét.
Dr. Susan Tyler entomológus a New York-i gyermekeket halálos járvánnyal fenyegető csótány-populáció ellen genetikai úton új rovarfajt teremt, beépített öngyilkos génekkel fél évnyi létre predesztinálva művét. A feladat elvégzése után a Júdás-bogár – nevéhez hűen – elárulja istenét, ellene fordul, és előre elrendeltetett sorsát semmibe véve sokasodni kezd. A meddő Frankenstein doktornő maroknyi sereg élén leszáll a városi metró termékeny mechano-méhébe, hogy megküzdjön ízeltlábú szörnyetegével: a nyirkos szülőcsatornák, fólia-szűzhártyák, vasbeton-vaginák mélyén kezdetét veszi a harc a világuralomért. A lázadó rovarhad bűne, hogy ember akar lenni; antropomorf álcája nem ragadozójától védi, inkább teremtőjéhez teszi hasonlatossá. A mimikri a természet ősi rendjében az evolúciót szolgálja: a hártyásszárnyú angyalok titkos rendjében a revolúció eszközévé válik a makrokozmosz végcéljának eléréséhez, akár a génsebészet, a klónozás vagy a mesterséges intelligenciák.
Guillermo del Toro egy csodálatos vámpírmese, a kilenc mexikói Oscar-díjjal jutalmazott Cronos után második művében is horror-klisékből emel barokk film-katedrálist. A mindössze kétoldalas Donald A. Wollheim-novella alapján írt Mimic keresztény példabeszéd, rovar-fabula: félelmetes metamorfózisai és a Rodriguez által forgatott akciójelenetek ellenére nem igazán illeszkedik a jól ismert Lény-Bestia vonalba. A Hetedik vagy a Prodigy-videók karcos képsorait idéző látványvilág, a koherens szimbólumrendszer és a jellegzetes horror-karakterek válogatott rovargyűjteménye azonban különleges élményt ígér a klasszikus rémfilmek és a modern moralitás-játékok szerelmeseinek.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1212 átlag: 5.34 |
|
|
|
|