|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
KrónikaRomán FilmnapokKoltai Ágnes
Augusztus 29–31-e között Román Filmnapokat rendezett a MOKEP. A programban Mircea Veroiu Meghalni az életért, Sergiu Nicolaescu A ring és Doru Nastase A Sárga Rózsa visszatér című alkotása szerepelt. Az 1941-ben született Mircea Veroiu 1970-ben szerezte meg rendezői diplomáját. Nagy feltűnést keltett az 1970-es tavaszi árvízről készített A víz, mint a fekete bivaly című egészestés dokumentumfilmje, amely az 1973-as Cannes-i fesztiválon elismerő oklevelet kapott. Társrendezője volt a Kőországi lakodalom (1974) és Az arany szelleme (1977) című filmeknek. Mozijainkban önálló rendezéseit is bemutatták, a Túl a hídont (1977), a Cirkusz a vadnyugatont (1981) és A kígyó jelét (1983). A programban szereplő Meghalni az életért (1983) a harmincas évek Romániáját mutatja be, főszereplői a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai, illegális harcuk áll a film középpontjában.
A mai román film legismertebb rendezője Magyarországon Sergiu Nicolaescu. A kalandfilmjeiről híres Nicolaescu 19 filmjét vetítették nálunk. A román krimi atyja szívesen játssza el saját filmjei főszerepeit. Láthattuk A banditák alkonya (1975), Az utolsó töltény (1975), a Vádol a felügyelő (1975), a Halhatatlanok. (1976), az ítéletidő (1978), az Üldözés (1979), a Revans (1980), Az éneklő kutya (1981), a Csapda a tábornoknak (1982) és a Viadal (1983) című filmben. A ring (1983) egy bokszoló története; krimibe bújtatott dráma a kegyetlen ifjúkorról, a koncentrációs tábor kínjairól.
Doru Nastase A csontok útja (1981) és a Sárga Rózsa (1982) folytatását készítette el. A Sárga Rózsa visszatér (1983) a trilógia záródarabja; az 1848-as forradalmat megelőző években játszódó történelmi kalandfilm.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1222 átlag: 5.63 |
|
|
|
|