|
|
Év
 
 
     
      
 
 
1979/december
|
• Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
• N. N.: Radványi Géza filmográfiája
• Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
• Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
• Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
• Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
• Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
• Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
• Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
• Pünkösti Árpád: Márványaink
• Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
• Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
• Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
• András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
• Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
• László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A skarlát betű
• Bikácsy Gergely: Élő erők
• Báron György: Hollónegyed
• Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
• Urbán Mária: A kérdés
• Kulcsár Mária: Magánvélemény
• Gyárfás Péter: A vad hattyúk
• Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
• Sólyom András: A forró nyár árnyai
• Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
• Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
• Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
• Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
• Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
• Ökrös László: Októberi esték
• Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
• Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
• Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
• Császár István: A kritika ártalmasságáról
• Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
• N. N.: Posta
|
|
|
 |
|
|
|
|
KönyvA forgatókönyvíró visszatérZalán Vince
Remélem, egyszer megszületik a spanyol polgárháborúban részt vett filmesek szép-szomorú történetét megörökítő könyv. Bizonyára helyet kap majd ebben a műben a forgatókönyvíró Alvah Bessie is, aki mint a Nemzetközi Brigád harcosa küzdött a köztársaság védelméért Spanyolországban. A fájdalmas bukás után majd harminc év kellett ahhoz, hogy visszatérhessen. Az ok, az ürügy: egy fiatal spanyol filmrendező, Jaime Camino hívja segítségül új filmjének elkészítéséhez. Ez a visszatérés ihlette Újra Spanyolország című művét, amely most a Magvető könyvkiadó Tények és tanúk sorozatában jelent meg. A nap-lószerűen megírt könyv érdekes betekintést enged a filmkészítés spanyolországi körülményeibe, a forgatókönyvi vitákba, a cenzúrával való ádáz hadakozásba. (A forgatás idején Franco még élt!). Ám e mindennapi tevékenységet át- meg átszövik az emlékek, a kényszerűen diszkrét érdeklődések az egykor hősi halált halt harcostárs sírjának holléte iránt, a váratlan, szívenütő pillanatok: akkor itt... A mindennapoknak és a reflexióknak ez a furcsa, szelíd hangulatú, olykor megható, olykor didaktikus egysége avatja Alvah Bessie könyvét jó olvasmánnyá.
Befejezésül talán nem érdektelen megjegyezni, hogy Alvah Bessie az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság által elítéltek, az úgynevezett „hollywoodi tízek” egyike S hogy épp ő volt az, aki könyvet írt a negyvenes-ötvenes évek fordulóján, Hollywoodban lezajló MacCarthy-féle „boszorkányüldözésről” Inkvizíció a Paradicsomban címmel. Nem kellene ezt is megjelentetni magyarul? – hisz a szerzőnek A felforgatók és A szexbomba című művei már komoly sikert arattak a hazai olvasók táborában.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 914 átlag: 5.48 |
 |
|
|
|
