|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégHajadon feleségNagy András
A film a második világháború idején a hátországban játszódik. A kisvárosi Pani Maria zugpálinkát mérő nőből társadalmilag megbecsült frontharcosfeleség lesz a háború zűrzavarában. Abban a kisvárosi közösségben, ahol Pani Maria él, még erősen tartja magát az előítélet, hogy egy nő társadalmi becsületét a férj adja meg. A férfi (a későbbi férj) egy háborúba belevetett, szülőföldjétől elszakított ember, aki magányában a jópofa nőcsábász szerepéhez idomul. Amikor ez a szerep a nőnél nem bizonyul hatásosnak, előkerül a készletből a család után vágyódó szegény katona figurája. De igazából nem akarja vállalni a házasság kötelékét, a háború után vissza akar térni szülőföldjére. A kis hadiárva, akit Pani Maria örökbefogadott, végül is maradásra bírja.
A film nem a háborús hétköznapokkal foglalkozik, hanem a háború emberi kapcsolatokat alakító hatásával: a hagyományos, megszokott érintkezési formák fellazulásával, a nő-férfi viszony változásával. Mindezt azonban rendkívül sematikusan teszi. Hiányzik az egyes szereplők viselkedéséből az átélt emberi sors hitele. A katona, a nő és a gyermek viszonya pedig a háborús filmekből megszokott sztereotip élethelyzetek kicsit rafináltabb megfogalmazása. A rendes kerékvágásából kizökkenő kisváros életének képei (a film legjobban elkészített részei) puszta díszletként kapcsolódnak a történethez.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1194 átlag: 5.51 |
|
|
|
|