|
Év
1979/december
|
Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
N. N.: Radványi Géza filmográfiája
Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap
Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
Pünkösti Árpád: Márványaink
Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim
László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
Zalán Vince: A skarlát betű
Bikácsy Gergely: Élő erők
Báron György: Hollónegyed
Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
Urbán Mária: A kérdés
Kulcsár Mária: Magánvélemény
Gyárfás Péter: A vad hattyúk
Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
Sólyom András: A forró nyár árnyai
Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
Ökrös László: Októberi esték
Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
Császár István: A kritika ártalmasságáról
Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
N. N.: Posta
|
|
|
|
|
|
|
Láttuk mégAkció a fegyvertárnálKoltai Ágnes
A megszállt Lengyelországban kibontakozott ellenállási mozgalom az újkori lengyel történelem egyik legizgalmasabb és legvitatottabb eseménye. A hitleri fasizmus legyőzésére szerveződött mozgalom megosztott volt (mivel mind a londoni emigráns kormány, mind a baloldal irányította csoportok a háború utáni politikai-hatalmi vezetés megszerzését tartották szem előtt), s bár széles társadalmi bázissal rendelkezett, nem tudta megtörni a német uralmat.
Néhány hónappal ezelőtt az Európa Kiadó megjelentette R. Bratny: Kolumbuszok című regényét. A könyv egyike azon kevés műnek, amely a lengyel ellenállási mozgalmat árnyaltan, történelmi szerepe és történelmi méretű tévedései fényében mutatja be. Akik olvasták a könyvet, Łomnicki filmjében kissé átalakítva Zygmunt, a Honi Hadseregben harcoló ellenálló kiszabadításának történetét ismerhetik fel. A film (noha forgatókönyvét az a J.S. Stawiński írta, aki Wajda Csatornájáét is), az ellenállásban csak izgalmas kalandot lát. A Szürke Seregek (a Honi Hadsereg irányítása alatt harcoló Cserkészszövetség, az ő jelük a vasmacska) fiatal, rokonszenves harcosai hősies akcióval kiszabadítják egyik, a Gestapo kezébe került társukat. A film nagy része ennek az akciónak a megszervezését mutatja be. Teljes homályban marad az ellenállás társadalmi gyökere, célja, szerepe. A mozgalom hibáit az értelmetlenség határát súroló tettek, a figyelmetlenség, a be nem tartott konspirációs szabályok okozta lebukások jelzik. Valójában ennél súlyosabb és mélyebben rejlő okok vezettek az ellenállás felmorzsolódásához. Kár, hogy Łomnicki ezzel az igazán fontos kérdéssel nem mert szembenézni.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 873 átlag: 5.27 |
|
|
|
|