KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/december
• Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
• N. N.: Radványi Géza filmográfiája
• Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
• Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
• Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
• Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap

• Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
• Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
• Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
• Pünkösti Árpád: Márványaink
• Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
• Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
• Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
• András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
• Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim

• László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A skarlát betű
• Bikácsy Gergely: Élő erők
• Báron György: Hollónegyed
• Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
• Urbán Mária: A kérdés
• Kulcsár Mária: Magánvélemény
• Gyárfás Péter: A vad hattyúk
• Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
• Sólyom András: A forró nyár árnyai
• Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
• Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
• Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
• Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
• Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
• Ökrös László: Októberi esték
• Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
• Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
• Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
• Császár István: A kritika ártalmasságáról
• Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Genezis

Győrffy Iván

 

A Mikrokozmosz alkotógárdájának második természetfilmje nagyszabású látlelet az univerzum és a földi élet kezdetéről és sorsáról. Míg a biológus végzettségű szerzőpáros első közös alkotása egy találomra kiválasztott rét hétköznapjait elevenítette fel, pazar közeli felvételekkel és ellesett életképekkel, a Genezisben már jóval távolabb merészkednek: az ősrobbanástól a csillaghalmazok kialakulásán keresztül a Föld formálódásán és az első életformák megjelenésén át a ma ismert természet létrejöttéig jutnak el. A színpompás jeleneteket – kristályok keletkezését, atomok kergetőzését, lávafolyamok ömlését, állati és emberi embriók mozgását, növények fejlődését – felmutató természetfilm lenyűgöző képkockáit mindvégig egy idős afrikai történetmondó elmélkedései és a látványt illusztráló cselekedetei foglalják keretbe. Bár a forgalmazó szerint a földszínű barlangban ülő narrátor a griot törzs tagja, ennek ne dőljünk be: valójában a nyugat-afrikai kultúrában elterjedt mesemondó figurájáról van szó, aki letéteményese volt a falu családfájának, évszázadokra visszanyúló történetének, a törzsfő udvari énekeseként is működött, így egyszerre volt mestere a szónak és a zenének. Az apáról fiúra és anyáról leányra szálló mesterség felbukkanása itt jelképes: az emberiség bölcsőjét ringató afrikai nemcsak emlékezetével szolgálja a múlt megidézését, hanem értelmezi, és le is másolja a világ keletkezését és pusztulását. Eszmefuttatásai hosszadalmasak és közhelygyanúsak, de szépek és szemléletesek is: „Élni annyi, mint történetet szőni az elfeledett kezdet és a teljesen ismeretlen vég között”.

A film utánozhatatlan erénye, hogy ragyogó ötletekkel és mikroszkopikus méretű, majd hirtelen a horizontra emelkedő képekkel van tele, melyeket kiváló ütemmel központoz az élőbeszéd és a zene. Belülről láthatjuk a tojásból kibújó struccot, az anya méhében ásítozó agyagemberkét, kívülről a medúza elolvadását és a barack lassú elrothadását, és felülről a káosz őstengerébe visszaömlő élet folyamát. A felvételek zöme a civilizációtól jobban elzárt, a törzsfejlődés oldalágait felmutató helyeken készült: Madagaszkáron, Izlandon, Polinéziában és a Galapagos-szigeteken. Utóbbi helyen végzett kutatásai késztették már Darwint is evolúciós alapműve megírására. De míg a tudós kibelezte vagy farkuknál összekötözve véres harcra kényszerítette a szigeteken talált hüllőket, addig a Genezis rendezői csupán megfigyelik, ám békén hagyják a kamera elé tévedő élőlényeket. Az idő nélkülük is teszi a dolgát, és újrarendezi szétbomló atomjainkat – talán egy újabb természetfilm kedvéért.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/05 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8243