KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/december
• Makk Károly: „A rendező nem más, mint a színész tükre...” Makk Károly beszélgetése Radványi Gézával a Circus maximus forgatása közben
• N. N.: Radványi Géza filmográfiája
• Nemeskürty István: Valaki Európában Radványi Géza első négy filmje: 1940–41
• Karcsai Kulcsár István: Vándorévek
PRO ÉS KONTRA
• Váncsa István: Fusson, akinek nincs lakása Ajándék ez a nap
• Báron György: Egy nap, meg a többi Ajándék ez a nap

• Zsolt Róbert: Rettegő autóversenyző nincsen Sebességláz
• Richter Rolf: Magánélet az NDK-ban
• Bikácsy Gergely: Ki fél Godard-tól?
• Pünkösti Árpád: Márványaink
• Fábry Sándor: Kamaszfilm Próbafelvétel
• Kozák Márton: „Csak Péter és Pál van” Beszélgetés Elek Judittal
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Újjáéled a megtépázott Arany Oroszlán? Velence
• Csala Károly: Új korszak a lengyel filmben Gdańsk
• András Ferenc: Érzelmes utazás Lengyelországban
• Zalán Vince: Milyen lesz a nyolcvanas évek filmművészete? Lille, Mannheim

• László Zsófia: Régi filmek gobelinje
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A skarlát betű
• Bikácsy Gergely: Élő erők
• Báron György: Hollónegyed
• Dániel Ferenc: A vasálarcos férfi
• Urbán Mária: A kérdés
• Kulcsár Mária: Magánvélemény
• Gyárfás Péter: A vad hattyúk
• Babusik Ferenc: Nick Carter, a szuperdetektív
• Sólyom András: A forró nyár árnyai
• Sajóhelyi Gábor: Zöldövezet
• Tótisz András: Don Quijote újra lovagol
• Iván Gábor: A Jó, a Rossz és a Csúf
• Grawátsch Péter: Néma párbaj
KÖNYV
• Veress József: A szovjet filmirodalom újdonságai
TELEVÍZÓ
• Ökrös László: Októberi esték
• Tandori Dezső: Zsinórírással, analfabétáknak? Különvélemény Bergman tévésorozatáró
• Avar János: Frak Flaherty Fehér Háza Washington zárt ajtók mögött
• Faragó Vilmos: Jár a baba, jár
• Császár István: A kritika ártalmasságáról
• Rozgonyi Iván: Képernyő, vario, fegyelem és szerencse Beszélgetés Biró Miklós tévéoperatőrrel
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az idő urai

Kovács Marcell

Les Maîtres du temps – francia–magyar, 1982. Rendezte: René Laloux. Forgalmazó: Corner Film. 78 perc.

 

A Mátrix-sorozat, a Philip K. Dick-adaptációk és a filozofikus sci-fi animék korában az, hogy mi történik valahol egy távoli galaxisban, egyre kevésbé foglalkoztatja a tudományos-fantasztikus filmek alkotóit, az érdeklődés homlokterébe az emberi agy által generált virtuális valóságok labirintusa került. Negyedszázada azonban az efféle egyszerre izgalmas és ijesztő tudati játékok még különlegességnek számítottak, és Az idő urai nem csak a témaválasztásban, de a megvalósítás módjában is újdonságként hatott. Felnőtteknek (is) szóló egészestés sci-fi rajzfilm volt, igazi kuriózum abban az időben, ráadásul kicsit a miénk is, hiszen a Pannónia Filmstúdió műhelyében készült. Nem véletlenül vált nálunk egy generáció alapfilmjévé, aminek magyar DVD-megjelenése az idei év nagy eseménye.

A rendező, René Laloux A vad bolygó sikere és cannes-i különdíja után ismét a francia sci-fi író, Stefan Wull egyik történetét dolgozta fel, de Roland Topor helyett ezúttal a hasonlóan nagy formátumú, bár a magaskultúra köreiben kevésbé ünnepelt rajzművészt, Jean „Moebius” Giraud-t, a francia képregény nagymesterét kérte fel a figurák és a helyszínek megalkotására.

Az idő urai különleges élmény, álomszerű képekben fogalmazó, merengő hangulatú sci-fi mese az idegen bolygón magára maradó kisfiú és a segítségére siető mentőcsapat kalandjairól. A hagyományosnak tekinthető történet a film végi fordulat fényében azután új értelmet nyer, lírai tűnődéssé változik az élet és a halál körforgásáról, az idő kérlelhetetlen szigoráról.

Mai szemmel nézve a film talán még hatásosabb, de erényei mellett a hibái is látványosabbá váltak. A vagány embercsempész űrhajóparancsnok, a két mókás rezonőr figura és a címszereplők mesterséges bolygója egyaránt a Csillagok háborúja túlzott hatásáról árulkodik, a képi világ helyenként bántóan elnagyolt, és a befejezés logikája zavaros, minél többet rágódik rajta az ember, annál inkább. Ez utóbbiról azonban az egyre nehézkesebb felnőttkori gondolkodás is tehet. Mert ahogyan az egyik kísérő kisfilmben a fiatal francia újságíró is megjegyzi, érdekes módon gyerekfejjel az értelmezés semmiféle problémát nem jelentett.

Extrák: Kétlemezes, roppant igényes kiadás felirat-kommentárral, egyórás riportfilmmel a magyar rajzolók élményeiről, félórás werkfilmmel, Moebius storyboardjaival és az eredeti regény szerzőjével, Stefan Wullal készített interjúval.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/11 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9184